4p

Csak szólunk: holnap, azaz vasárnap senki ne felejtse el egy órával visszaállítani az óráját! Hiába kellett az uniós tagállamoknak eredetileg 2021-ig dönteniük arról, hogy téli vagy nyári időszámítást használnának-e a jövőben az óraátállítás eltörlése után. Mert hogy a világnak 2020-ban kisebb gondja is nagyobb volt ennél, minden a Covid-ról szólt, így a határidőt kitolták 2024-ig.

Idén az átállást segíti, hogy október 31. munkaszüneti nap, november 1. pedig ünnepnap, így az átállásra érzékenyebbek is könnyebben vehetik az akadályokat.

Az uniós országok egyébként abban egységesek, hogy el kell törölni az óraátállítást, de míg egy részük a nyári, másik részük a téli időszámítást vésné kőbe. Ha egyszer eljutunk idáig, sok zűr adódhat belőle, hiszen az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében.  

Vasárnap nyerünk egy órát. Fotó: Depositphotos
Vasárnap nyerünk egy órát. Fotó: Depositphotos

Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint 2019-ben állítottuk volna át utoljára az órákat az EU-ban, de mivel ezt az egyes tagországok fenntartásai miatt nem lehetett megvalósítani, 2021, most pedig 2024 lett az új céldátum.

2019-ben Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország és Portugália mellett Magyarország is a nyári időszámításra való végleges áttérést támogatta, ezzel szemben Dánia, Finnország és Hollandia a télit preferálta. Kormányzati döntés azonban akkor idehaza sem született. Azonban mind a nyári, mind a téli időszámítás mellett is szólnak érvek.

Egymással ellentétes érvek

Az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt konzultációt indított az ügyben, amikor 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és mintegy 84 százalékuk a megszüntetés mellett foglalt állást. Az óraátállítás befejezését támogatók szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás véleményük szerint káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.

Ez utóbbi véleményt egyáltalán nem osztja ugyanakkor a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR), aki szerint az óraátállítással még mindig viszonylag jelentős megtakarítás érhető el, ami az energiakrízis kellős közepén nem éppen elvetendő. A vállalat évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait, amelyekből úgy becsülik, hogy

az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg.

A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik. És ez most, a brutális mértékben megnőtt energiaárak miatt különösen fontos.

A Magyar Alvás Szövetség viszont, ahogy minden évben, most is pont az óraátállítás hátrányait hangsúlyozza, amikor az emiatt megszaporodó balesetekre és a szív-érrendszeri halálozásokra hívja fel a figyelmet. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunkat, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.

Fizikai tünetek

Az Országos Meteorológiai Szolgálat az EP 2019 márciusi állásfoglalása után a téli időszámítás megtartása mellett érvelt. Egyebek mellett azt felhozva, hogy

  • ha úgy döntünk, hogy a nyáriban maradunk, akkor télen is egy órával később lesz meg minden számítás, eltűnik az az órás előny, amely eddig adott volt például a veszélyes téli helyzeteknél (ónos eső, hófúvás stb.),
  • a mi földrajzi hosszúsági körünkön (k. h. 15-20°) a téli időszámítás szerint van közelebb a legmagasabb napállás a délhez (időponthoz). Ez az emberek bioritmusa szempontjából lehet fontos.

Az évente kétszeri átállítás megviseli a csecsemők, a gyerekek, az idősek és az erre érzékenyek szervezetét, akárcsak az alvászavarokkal és szervi megbetegedéssel küzdőkét. De, aki nem szenved alvászavarban, még az is kialvatlannak érezheti magát reggel. Gyakori panasz még az átállítás utáni napokban a kellemetlen közérzet, a fejfájás, a figyelmetlenség és a csökkent koncentrálóképesség, az alvási ciklus felborulása, a nehezebb elalvás, mások étvágytalanok és ingerlékenyek.

Kérdés, mi lesz 2024-ben, tud-e majd az Európai Parlament dönteni az óraátállításról? Egyáltalán: vajon befejeződik-e addig a háború, ami egyelőre a Covid után még legyőzhetetlenebbnek tűnik, mert ha nem, minden bizonnyal lesz fontosabb teendője is az emberiségnek, hogy az óraátállítás eltörléséről döntsön.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!