- Valószínűleg az eddig ismertnél több a civil áldozatok száma, az orosz erők több mint 22 ezer embert ölhettek meg Mariupolban a helyi ukrán hatóságok becslése szerint, de számos tény arra mutat, hogy ez a szám még jelentősen emelkedhet - közölte Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei kikötőváros polgármestere hétfőn a Telegram üzentküldő szolgáltatáson.
A közlemény szerint a város egyik temetőjében a holttesteket több rétegben rakták egymásra, majd táblákkal egyedi temetkezési helynek "álcázták".
A városi tanács értesülései szerint április közepe óta az orosz erők legalább 16 ezer mariupoli lakost temettek tömegsírokba a város peremvidékén fekvő Sztarij Krim, Mangus és Vinohradne falvak közelében is.
Még körülbelül ötezer embert temettek el a város alkalmazottai március közepéig, vagyis Mariupol orosz megszállásáig, tette hozzá a tanács, kiemelve, hogy Mariupolban még mindig több ezer holttest van a romok alatt, illetve ideiglenes temetőkben vagy halottasházakban.
- Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője közölte:
jelenleg semmi jele annak, hogy az orosz csapatok újra megtámadnák Kijevet, a veszély ugyanakkor továbbra is fennáll. Az orosz csapatok március végén, április elején vonultak el a főváros környékéről.
- Mikolajivban az Okean hajógyár területén lévő hangárra mért tüzérségi csapás következtében több mint 15 ukrán harckocsi és gyalogsági harcjármű, valamint öt nagykaliberű tüzérségi löveg semmisült meg - jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.
- A Donyec-medence több városából jelentettek áldozatokkal járó ukrán tüzérségi támadást hétfőn a helyi hatóságok. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője felháborítónak nevezte, hogy az ukrán hadsereg polgári célpontokra mér csapást. Az hangoztatta, hogy az orosz hadsereg éppen ettől kívánja megóvni a civil lakosságot.
- Megölték Frédéric Leclerc-Imhoff 32 éves francia újságírót a kelet-ukrajnai Szjevjerodoneck közelében.
A Guardian szerint, amely Emmanuel Macron francia elnök közlését idézi, az újságíró egy buszban kapott halálos lövést.
A buszon civilek menekültek az orosz bombák elől, írta a francia elnök Twitteren.
- Az Európai Tanács javaslata szerint az Oroszország elleni kőolaj-embargó a tengeri úton érkező orosz olajra terjedne ki, a csővezetéken érkezőre pedig nem, közölte a ma kezdődött EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. Szerinte ez Magyarországnak jó megoldás.
A kormányfő szerint ugyanakkor azt is szeretnék elérni, hogy ha a csővezetéken érkező orosz olajjal „történik valami” (tehát megszakad a szállítás), akkor legyen jogunk ezt tengeri úton eljuttatni Magyarországra.
Mint mondta, „emiatt kell ma csatáznunk” az EU-csúcson.
- A legnagyobb dán energiaipari vállalat, az Orsted az oroszországi gázszállítás leállására készül május 31-től, miután nem hajlandó rubelben fizetni az orosz energiaforrásért - olvasható a cég honlapján. A dán vállalat a szerződéses kötelezettségek megszegésének tekinti az orosz fél követeléseit. A gáz árának fizetési határideje május 31.
A cég felkészült arra az esetre, ha a Gazprom Export leállítja a gázszállítást. Megjegyezték, hogy Oroszország és Dánia között nincs közvetlen vezeték, az ország közvetítőkön keresztül vásárolhat majd orosz gázt az európai piacon.
Dánia esetében kis mennyiségű orosz gázról van szó. Az Oroszországból az EU-ba irányuló teljes gázexportból Dánia részesedése mintegy 1,3 százalék, az ország tavaly 1,965 milliárd köbméter földgázt vásárolt a Gazpromtól, írta az MTI.
Lengyelország esetében a Gazprom már április 27-től leállította szállításait, mert Varsó nem hajlandó rubelben fizetni a gázért. Az április 1-jén életbe lépett új szabályok arra kötelezik a "barátságtalan országokat", hogy külön számlát nyissanak a Gazprombankban, amelyre devizában kell átutalniuk a gáz árát. Ezután a bank maga értékesíti a valutát a moszkvai tőzsdén, és csak ezt követően tekintik a fizetést teljesítettnek.
- Továbbra is egy éves mélyponton stagnál az euróövezet gazdasági hangulatmutatója. A hangulatot a magas infláció és az Ukrajnában zajló háború húzza le.
