<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke szerint az augusztusi éves fogyasztóiár-index 15-16 százalék lehet, szemben a júliusi 13,7-tel. Ráadásul ez még nem a csúcs, mint Virág Barnabás elmondta, az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedhet. Hogy fékezze a pénzromlást, szeptembertől az MNB több intézkedéssel próbálja a bankok most jelentős, közel 10 ezer milliárd forintos likviditását kevesebb mint a felére szűkíteni.

A kamatemelési ciklus határozott folytatása és a likviditás szűkítésének megalapozása. Így foglalta össze Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az MNB monetáris tanácsa mai ülésén hozott döntések lényegét az esemény után egy órával tartott sajtótájékoztatóján.

Virág Barnabás nem kertelt. Fotó: MTI/Soós Lajos
Virág Barnabás nem kertelt. Fotó: MTI/Soós Lajos

Az, hogy az első rész, vagyis a kamatemelési ciklus határozott folytatása mit jelent, már a sajtótájékoztató előtt ismertté vált. Mint arról lapunk is beszámolt, a jegybanki alapkamat szerdától – július végéhez hasonlóan – ismét 100 bázisponttal, 11,75 százalékra emelkedik.

Ez 18 éve nem látott mérték. Ami jelzi a helyzet súlyosságát. Hiszen az MNB elsődleges feladata az infláció elleni küzdelem, amelyet a jegybanktörvény úgy aposztrofál, hogy az árstabilitás elérése és fenntartása. Az árstabilitás szintjeként az MNB 3 százalékos inflációt határozott meg, amelytől mindkét irányba csak 1-1 százalékpontos eltérést tolerál. Márpedig ennél a júliusi éves infláció jóval magasabb volt, 13,7 százalék. 

S ez még korántsem az idei csúcs. Virág szerint már az augusztusi éves fogyasztóiár-index is 15-16 százalék között lehet, amihez hasonlóan magas szintre utoljára több mint 24 éve, 1998 tavaszán volt példa. Ami azt jelenti, hogy a szerdától érvényes jegybanki alapkamatot figyelembe véve a pénzünk értéke 3,25-4,25 százalékkal romlik, vagyis ekkora lesz a negatív reálkamat. Ráadásul az alelnök kilátásba helyezte, hogy az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedhet. 

Az Mfor azon kérdésére, hogy ha ilyen ütemben – júniusról júliusra 2 százalékponttal, majd júliusról augusztusra a fentiek szerint talán még ennél is dinamikusabban – nő az infláció, akkor miért elégszik meg az MNB ennél jóval kisebb mértékű, 1-1 százalékpontos kamatemelésekkel, az alelnök azt válaszolta, ők az inflációs kilátásokra reagálnak, a cél, hogy az inflációs várakozásokat horgonyozzák. Egyúttal felidézte, hogy az 1970-es évek hasonló eseményeiből (amikor utoljára volt a mostanihoz hasonlóan magas az infláció világszerte) annyit tanultak, hogy a tartós inflációs kockázatokkal szemben nem szabad hezitálni, kivárni, óvatoskodni. Virág szerint az MNB döntéseit pontosan ezek mentén hajtotta végre, s megismételte a már hosszabb ideje hangoztatott jegybanki kommunikációt, miszerint az európai uniós országok monetáris hatóságai közül ők reagáltak elsőként, 2021 közepén az inflációs kockázatok növekedésére és azóta a legnagyobb mértékű kamatemeléseket hajtották végre, amely során 0,6-ról 11,75 százalékra vitték fel az irányadó szintet.

Ám az árstabilitás elérése érdekében nem elegendő csak a kamatokat emelni, ahhoz most már egyéb lépésekre is szükség van – hangsúlyozta az alelnök, amelyből megint csak azt lehetett kiolvasni, hogy a helyzet még az eddigieknél is súlyosabbá válhatott. Ezen egyéb lépések célja a likviditás szűkítése, magyarul, hogy kevesebb elkölthető pénz legyen a gazdaságban, az ugyanis a közgazdasági logika szerint a kereslet csökkenését eredményezheti, így az inflációs nyomást enyhítheti azáltal, hogy a termékek értékesítői, szolgáltatások nyújtói nem lesznek képesek az áraikat emelni.

Ezek – a kamatemelés bejelentésekor tehát még nem ismert – likviditásszűkítő lépések a következők:

  • A kereskedelmi bankoknak a forrásaik után az eddigi 1 helyett 5 százaléknak megfelelő kötelező tartalékot kell elhelyezniük az MNB-nél, naponta. Efelett pedig lesz egy választható tartalékráta, amelynek igénybevételéről a bankok szabadon, üzleti szempontjaik szerint dönthetnek.
  • Egy úgynevezett jegybanki diszkontkötvénybe tehetik a forrásaikat a bankok. Ilyen most is létezik, ám azt eddig csak minden negyedév végén vásárolhatták meg. Most ez a lehetőség folyamatos lesz.
  • Hosszú lejáratú betétet vezet be az MNB a bankok számára. 

Mindhárom új eszköz kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött, magyarul, az MNB a mindenkori irányadó rátának megfelelő kamatot, azaz szerdától 11,75 százalékot fizet azokra. Ezzel az a célja, hogy a bankoknál lévő forrásokból minél többet, úgymond, magához csábítson. 

Arra a kérdésre, hogy mégis mennyit, Virág azt válaszolta, azt szeretnék elérni, ha a most 9600-9700 milliárd forintra tehető kereskedelmi banki likviditás (ennyire rúgnak jelenleg a hitelintézetek által az MNB-nél egyhetes betétekben elhelyezett összegek) kevesebb, mint a felére csökkenne.