5p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke szerint az augusztusi éves fogyasztóiár-index 15-16 százalék lehet, szemben a júliusi 13,7-tel. Ráadásul ez még nem a csúcs, mint Virág Barnabás elmondta, az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedhet. Hogy fékezze a pénzromlást, szeptembertől az MNB több intézkedéssel próbálja a bankok most jelentős, közel 10 ezer milliárd forintos likviditását kevesebb mint a felére szűkíteni.

A kamatemelési ciklus határozott folytatása és a likviditás szűkítésének megalapozása. Így foglalta össze Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az MNB monetáris tanácsa mai ülésén hozott döntések lényegét az esemény után egy órával tartott sajtótájékoztatóján.

Virág Barnabás nem kertelt. Fotó: MTI/Soós Lajos
Virág Barnabás nem kertelt. Fotó: MTI/Soós Lajos

Az, hogy az első rész, vagyis a kamatemelési ciklus határozott folytatása mit jelent, már a sajtótájékoztató előtt ismertté vált. Mint arról lapunk is beszámolt, a jegybanki alapkamat szerdától – július végéhez hasonlóan – ismét 100 bázisponttal, 11,75 százalékra emelkedik.

Ez 18 éve nem látott mérték. Ami jelzi a helyzet súlyosságát. Hiszen az MNB elsődleges feladata az infláció elleni küzdelem, amelyet a jegybanktörvény úgy aposztrofál, hogy az árstabilitás elérése és fenntartása. Az árstabilitás szintjeként az MNB 3 százalékos inflációt határozott meg, amelytől mindkét irányba csak 1-1 százalékpontos eltérést tolerál. Márpedig ennél a júliusi éves infláció jóval magasabb volt, 13,7 százalék. 

S ez még korántsem az idei csúcs. Virág szerint már az augusztusi éves fogyasztóiár-index is 15-16 százalék között lehet, amihez hasonlóan magas szintre utoljára több mint 24 éve, 1998 tavaszán volt példa. Ami azt jelenti, hogy a szerdától érvényes jegybanki alapkamatot figyelembe véve a pénzünk értéke 3,25-4,25 százalékkal romlik, vagyis ekkora lesz a negatív reálkamat. Ráadásul az alelnök kilátásba helyezte, hogy az infláció a következő hónapokban még tovább emelkedhet. 

Az Mfor azon kérdésére, hogy ha ilyen ütemben – júniusról júliusra 2 százalékponttal, majd júliusról augusztusra a fentiek szerint talán még ennél is dinamikusabban – nő az infláció, akkor miért elégszik meg az MNB ennél jóval kisebb mértékű, 1-1 százalékpontos kamatemelésekkel, az alelnök azt válaszolta, ők az inflációs kilátásokra reagálnak, a cél, hogy az inflációs várakozásokat horgonyozzák. Egyúttal felidézte, hogy az 1970-es évek hasonló eseményeiből (amikor utoljára volt a mostanihoz hasonlóan magas az infláció világszerte) annyit tanultak, hogy a tartós inflációs kockázatokkal szemben nem szabad hezitálni, kivárni, óvatoskodni. Virág szerint az MNB döntéseit pontosan ezek mentén hajtotta végre, s megismételte a már hosszabb ideje hangoztatott jegybanki kommunikációt, miszerint az európai uniós országok monetáris hatóságai közül ők reagáltak elsőként, 2021 közepén az inflációs kockázatok növekedésére és azóta a legnagyobb mértékű kamatemeléseket hajtották végre, amely során 0,6-ról 11,75 százalékra vitték fel az irányadó szintet.

Ám az árstabilitás elérése érdekében nem elegendő csak a kamatokat emelni, ahhoz most már egyéb lépésekre is szükség van – hangsúlyozta az alelnök, amelyből megint csak azt lehetett kiolvasni, hogy a helyzet még az eddigieknél is súlyosabbá válhatott. Ezen egyéb lépések célja a likviditás szűkítése, magyarul, hogy kevesebb elkölthető pénz legyen a gazdaságban, az ugyanis a közgazdasági logika szerint a kereslet csökkenését eredményezheti, így az inflációs nyomást enyhítheti azáltal, hogy a termékek értékesítői, szolgáltatások nyújtói nem lesznek képesek az áraikat emelni.

Ezek – a kamatemelés bejelentésekor tehát még nem ismert – likviditásszűkítő lépések a következők:

  • A kereskedelmi bankoknak a forrásaik után az eddigi 1 helyett 5 százaléknak megfelelő kötelező tartalékot kell elhelyezniük az MNB-nél, naponta. Efelett pedig lesz egy választható tartalékráta, amelynek igénybevételéről a bankok szabadon, üzleti szempontjaik szerint dönthetnek.
  • Egy úgynevezett jegybanki diszkontkötvénybe tehetik a forrásaikat a bankok. Ilyen most is létezik, ám azt eddig csak minden negyedév végén vásárolhatták meg. Most ez a lehetőség folyamatos lesz.
  • Hosszú lejáratú betétet vezet be az MNB a bankok számára. 

Mindhárom új eszköz kamatozása a jegybanki alapkamathoz kötött, magyarul, az MNB a mindenkori irányadó rátának megfelelő kamatot, azaz szerdától 11,75 százalékot fizet azokra. Ezzel az a célja, hogy a bankoknál lévő forrásokból minél többet, úgymond, magához csábítson. 

Arra a kérdésre, hogy mégis mennyit, Virág azt válaszolta, azt szeretnék elérni, ha a most 9600-9700 milliárd forintra tehető kereskedelmi banki likviditás (ennyire rúgnak jelenleg a hitelintézetek által az MNB-nél egyhetes betétekben elhelyezett összegek) kevesebb, mint a felére csökkenne.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!