Ami a közelmúltban elképzelhetetlen rémálomnak tűnt, vagyis, hogy háború törjön ki Európában, az sajnos az orosz agresszió révén mégis bekövetkezett. Vlagyimir Putyin véres inváziója pedig világszerte olyan folyamatokat generál, amely akár további háborúkat is generálhat.
A korábbi jobban vagy kevésbé visszafogott hadiipari fejlesztések után arra készteti a nagyobb államokat, hogy erősítsék fegyveres potenciáljukat. Ez pedig vélhetően a kisebb országokat is kényszerhelyzetbe hozza, annak ellenére, hogy egy agresszor nagyhatalommal szemben aligha tudna komoly ellenállást kifejteni egy kisebb hadsereg. Így ezeknek az államoknak csak a katonai szövetségi tagság lehet hatékony megoldás.
Az egyik legkomolyabb fordulat egyébként Németország esetében következett be, a németek a korábbi "szuperpasszív" álláspontjukat feladva engedélyezték a náluk gyártott fegyverek Ukrajnában küldését, sőt maguk is küldtek fegyvereket Kijevnek. Ezen túl ugyanakkor sokkal fontosabb döntés, hogy Olaf Scholz múlt vasárnap, a parlament alsóházának (Bundestag) rendkívüli, az orosz invázió miatt összehívott ülésén azt jelentette be, hogy 100 milliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre a hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére, és minden évben a GDP több mint két százalékát fordítják majd védelmi célokra.
Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a 100 milliárd euró (a korábbi évek kiadásaihoz képest) közel két évnyi összeg, miközben az elmúlt évtizedekben a német költségvetés kevesebb, mint 1,5 százalékát fordították védelmi kiadásokra.
A fegyverkezési verseny fokozódása ugyanakkor olyan államok esetén is előtérbe kerül, mint Kína, ahol az elmúlt években is fókuszban volt ez a terület. Peking nem fukarkodott az utóbbi években sem a haderő fejlesztése terén, hiszen 2021-ben például 252 milliárd dollárt fordítottak ilyen célokra.
Ráadásul a kínai pénzügyminisztérium szombaton közzétett terve szerint az ország a védelmi kiadásait idén az elmúlt évek leggyorsabb ütemben növeli majd. A hivatalos adatok szerint a védelmi kiadások idén 7,1 százalékkal fogja növelni. A bővítési ütem 2020-ban 6,6 százalékos volt, míg tavaly 6,8 százalékkal növelték a büdzsé hadászati sorát.
"Gyorsabban fogunk haladni a hadsereg logisztikai és vagyonkezelési rendszereinek modernizálása, valamint egy modern fegyver- és felszerelésmenedzsment rendszer kiépítése érdekében" – mondta Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök a téma kapcsán kiadott éves kormányzati munkajelentésben, amelyet szombaton publikáltak hivatalosan angolul.
Li katonai fejlesztéssel és külpolitikával kapcsolatos egyéb nyilatkozatai összhangban maradtak a 2021-es kijelentésekkel. Kijelentette, hogy „Kína továbbra is független külpolitikát folytat a béke érdekében”.
A világ legnagyobb védelmi büdzséjével egyébként az Egyesült Államok rendelkezik. Ők 2022-re 770 milliárd dollárt fordítanak ilyen célra, ami 2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
