A szavazatok 98,3 százalékos feldolgozottságánál a Tisza Párt 138 mandátumot szerzett a 199 fős parlamentben. A Fidesz–KDNP 55, a Mi Hazánk pedig 6 helyet kapott. Ez ugyanakkor még változhat, több választókerületben sem dőlt el a győztes kiléte.
A UBS szerint ez a fölényes győzelem simább és gyorsabb politikai átmenetet tesz lehetővé – számol be róla a Portfolio.hu.
A piacok figyelme most az új kormány összetételére és a tényleges költségvetési helyzet felmérésére irányul. Emellett kiemelten figyelik az uniós források feloldásához szükséges jogalkotás ütemét is.
Európai uniós pénzek
Az első és legsürgetőbb feladat az uniós források felszabadítása.
A mezőgazdasági alapokat nem számítva Magyarország összesen mintegy 26,5 milliárd euró forrásra jogosult, ami a GDP 12 százalékának felel meg. Ennek jelentős része jelenleg befagyasztott állapotban van. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaira vonatkozó utolsó kifizetési kérelem benyújtási határideje 2026. augusztus 31. Emiatt az új kormány várhatóan egyetlen nagy összegű igénylést nyújt majd be a határidő környékén. Ha a kohéziós politikai projektek egy részének átcsoportosítása is megvalósul,
2026 végéig 6-8 milliárd euró érkezhet az országba. Ez a GDP 2,5-3,5 százalékát jelenti, bár a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása inkább csak 2027-ben jelentkezne.
A UBS alappályája 2027-re 2,9 százalékos GDP-növekedést vetít előre. Ehhez az uniós források további 50-100 bázispontos többletet adhatnak, ami 3,4-3,9 százalékos gazdasági bővülést jelenthetne.
Költségvetés
A márciusi államháztartási adatok szerint a 2026-os hiánycél 83 százaléka már az első negyedévben teljesült. Emellett a tizenkét havi gördülő pénzforgalmi hiány a GDP 7,5 százalékát érte el, ami még a 2022-es választási évnél is rosszabb arány.
A Tisza Párt programja évi 3,5-4,5 százalékos GDP-arányos megtakarítást ígér. Ezt a közbeszerzési rendszer reformjából, az alacsonyabb adósságszolgálatból, az uniós forrásokból, egy új vagyonadóból és a gyorsabb gazdasági növekedésből fedeznék.
A UBS elemzői szerint a közbeszerzési megtakarítások és az uniós forrásbevonás valóban jelentős tételt jelenthetnek. A nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azonban a svájci bank elemzői szkeptikusak a vagyonadóval és az állami vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatban. A párt adócsökkentési ígéretei között szerepel a minimálbéresek személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra történő mérséklése. Emellett csökkentenék a mediánbér alatt keresők terheit, és bizonyos áfakulcsokat is lefaragnának.
A legfőbb fiskális vállalás a maastrichti kritériumok 2030-ra történő teljesítése, ami a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását és az államadósság-ráta csökkenő pályára állítását jelenti.
Magyar euró
Az euróbevezetés kapcsán a Tisza Párt programja egy széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően tűzne ki megvalósítható céldátumot.
A UBS szerint a közös európai fizetőeszköz bevezetésében a legjobb összehasonlítási alapot Szlovákia példája nyújtja. Északi szomszédunk az euróövezeti csatlakozás előtt szintén egy kis, nyitott, a német autóiparhoz ezer szállal kötődő gazdaság volt, lebegtetett árfolyamrendszerrel.
Az akkori szlovákiai folyamatok fontos tanulsága, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi 3 százalékos inflációs célja valószínűleg nem lesz elegendő az árstabilitási kritérium tartós teljesítéséhez
- vélik a UBS Bank közgazdászai. Emiatt az inflációs cél mérséklése idővel elkerülhetetlenné válhat.
A szlovák tapasztalatok egyik kulcseleme a korona jelentős, közel 29 százalékos nominális felértékelődése volt 2005 és 2008 között. A UBS elemzése szerint az évi mintegy 7 százalékos erősödés évente nagyjából 150 bázisponttal mérsékelte az inflációt. Ez a felértékelődés azonban nem volt alaptalan. A szlovák gazdaság abban az időszakban évi átlagosan 8 százalékkal bővült, míg a beruházások növekedési üteme meghaladta az évi 9 százalékot. Emellett a beáramló külföldi működőtőke-beruházások (FDI) a GDP több mint 6 százalékát tették ki, ami nagyrészt a Volkswagen, a Kia és a PSA Peugeot Citroën nagyberuházásainak volt köszönhető.
Az elemzés szerint a forinttól aligha lehet hasonló mértékű erősödést várni, tekintettel a két ország eltérő gazdasági fundamentumaira és kiindulópontjára.
A tanulmány végül arra is rámutat, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi értékelése szerint Magyarországon magasabb az egyensúlyi reálkamat. Ez az érték nálunk meghaladja a csehországi 1 százalékos, illetve a lengyelországi 2 százalékos becsült szintet. Egy 3 százalékos inflációs cél mellett ez nagyjából 5 százalékos irányadó kamatszintet vetít előre. Ha azonban a jegybank az inflációs cél mérséklése mellett döntene, az további teret nyithatna az alapkamat csökkentésére és a kritériumok teljesítésére.
Mi várható a piacokon?
A piaci stratégiák terén a UBS a magyar állampapírokban lát kiemelt lehetőséget.
Az elemzők év végére 5,5-5,6 százalékos tízéves hozamszintet várnak a múlt heti 6,2 százalékos piaci árazás helyett. Ezt az is támogathatja, hogy a kamatpálya végpontjára vonatkozó várakozások 4,75-5 százalékra árazódhatnak át.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Az euró-forint árfolyam esetében a 355-360-as szintet is elérhetőnek tartják az uniós forráskifizetések és a várható kötvénypiaci tőkebeáramlás hatására.
A hazai részvénypiacon az OTP lehet a folyamatok legfőbb nyertese
- vélik a UBS elemzői. A svájci bank szerint az alacsonyabb politikai kockázati prémium, a javuló költségvetési fegyelem és az uniós forrásbeáramlás strukturálisan csökkentheti a magyar részvények tőkeköltségét. A választások után a befektetők figyelme várhatóan a konkrét gazdaságpolitikai lépésekre terelődik át. Kiemelt fókuszba kerülhet a kamatstopok kivezetése, a különböző beruházási előírások módosítása, és legfőképpen a szektorális különadók sorsa.
