Protecting.Health Hungary Kft. néven 2026. június 26-án új céget alapított Krausz Ferenc, és július 1-jén már be is jegyezték a társaságot. Székhelyéül a Nobel-díjas fizikus magyarországi címét jelölték meg, fő tevékenységi köre pedig szinte hajszálpontosan megegyezik a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központéval (CMF). Utóbbi vezető profilja az „Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés”, míg az új cégé simán „Természettudományi, műszaki kutatás, kísérleti fejlesztés”.
A Protecting.Health Hungary Kft.-hez ezenkívül még a következő tevékenységeket jegyezték be:
- számítógépes programozás
- információtechnológiai szaktanácsadás és számítástechnikai eszközök, rendszerek üzemeltetése
- egyéb információtechnológiai szolgáltatás
- társadalomtudományi, humán kutatás, kísérleti fejlesztés.
A minimálisan szükséges 3 millió forinttal alapított társaság egyedüli tulajdonosa Krausz Ferenc.
Fotó: MTI
Mivel az új céget a CMF-fel szinte azonos tevékenységi körrel alapította a tudós, és elnevezéséből is arra lehet következtetni, hogy új vállalkozásával minden bizonnyal tovább szeretné vinni a kormányváltás miatt az államhoz került CMF feladait, küldtünk kérdéseket Krausz Ferencnek. Azt tudakoltuk, hogy az új céggel mi a terve, átveszi-e az államhoz kerülő CMF és az alapítvány feladatait, azaz folytatja-e a megkezdett munkát, és ha igen, milyen büdzséből tervezi ezt megvalósítani, számít-e bárhonnan támogatásra, partneri segítségre. Amint érkezik válasz, frissítjük cikkünket.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium a Telexnek küldött válaszában azt írta, hogy az államhoz kerülnek az érintett szervezetek, de a kutatóközpont további finanszírozása összkormányzati kompetencia, amelyben a tárca kezdeményező szerepet vállal.
Krausz Ferenc még Magyar Péternek is írt levelet
Azt is a Telex kérdésére közölte a minisztérium, hogy a Nobel-díjas fizikus által vezetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány közfeladatait és az alapítvány alá tartozó CMF-et is átveszi az állam a közeljövőben.
A kutatóközpont 2024 óta 45,17 milliárd forint közpénzzel gazdálkodhatott, a 2026-ra előirányzott csaknem 27 milliárd forint több mint 80 százalékát pedig már az első negyedévben, a választás előtt kiutalták neki.
Mivel a Tisza-kormány döntött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetéséről, július 31-ével megszűnt a 2025 novemberében létrehozott Élvonal is. Jogai és kötelezettségei augusztus 31-ével szállnak át az államra, a kutatási és tehetséggondozási feladatok pedig a Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz kerülnek.
A tárca a lapnak azt írta:
a jogalkotó szándékának megfelelően a vagyon teljessége – a cégvagyont is beleértve – az államra száll, a CMF jogi státusza viszont egyelőre nem változik, továbbra is nonprofit cégként működik.
A Krausz Ferenc által vezetett kutatóközpont ultrarövid impulzusú lézertechnológiával, a vérplazma molekuláris összetételének változásai alapján vizsgálja az emberek egészségi állapotát – a cél, hogy az eljárás a következő generációs molekuláris diagnosztika alapkövévé váljon, és hozzájáruljon például a rák korai felismeréséhez. A cég finanszírozását egy 2024 júniusában aláírt közfeladat-finanszírozási szerződés biztosította, amely 2024-re 3,2 milliárd, 2025-re 18,5 milliárd, 2026-ra pedig – mint jeleztük – csaknem 27 milliárd forintot irányzott elő.
A CMF korábbi tulajdonosa a Semmelweis Egyetem kekvaként működő alapítványa volt, a cégtulajdont idén májusi hatállyal adták át az Élvonalnak.
Az Élvonal körüli vita hónapok óta tart. Május közepén derült ki, hogy a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium két hónappal a választás előtt 261,7 milliárd forintos, 2031 végéig szóló finanszírozási szerződést kötött az alapítvánnyal – a támogatás összegét addig titkolták, amíg közérdekű adatigényléssel ki nem derítette a Magyar Hang.
Magyar Péter miniszterelnök ezután jelentette be, hogy a kormány felbontja a szerződést, és Krausz Ferencet a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérték. Az alapítvány kuratóriuma – amelyben Nobel- és Abel-díjas kutatók is ülnek – nyílt levélben azonnali szakmai párbeszédet kezdeményezett a miniszterelnökkel, Krausz pedig az alapítvány teljes körű átvilágítását kérte.
A döntést Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azzal indokolta, hogy nem a tudomány támogatásának elvével van gond, hanem a konstrukció átláthatóságával és demokratikus ellenőrizhetőségével: szerinte az alapítványi modell lényegében kivonja a közpénzek felhasználását az elszámoltatható közpolitikai irányítás alól. Az Élvonal-programot később „egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítésének” nevezte.
A keretmegállapodás szerint az állam legalább 25 évre, mintegy 1000 milliárd forintos nagyságrendben biztosította volna az alapítvány finanszírozását, sőt a dokumentum egy további 25 éves megállapodást is kilátásba helyezett.
Mindkét szervezet felügyelőbizottságában kormányközeli szereplők ültek: az Élvonalnál Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója és a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője, Kovács Zoltán, az MCC műhelyvezetője és a Széll Kálmán Alapítvány elnöke, valamint Lovas András ügyvéd, a CMF-nél pedig Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és György László korábbi államtitkár.
A Tisza-kormány döntését fideszes oldalról bírálták: Gulyás Gergely, a párt időközben lemondott frakcióvezetője szerint a szerződés felbontása politikai bosszú volt. Hankó Balázs szerint pedig az új kormány szabálytalanul járt el, és az alapítvány olyan csúcskutatásokat valósított volna meg, amelyekből a magyar vállalatok és kutatók is profitáltak volna.
