Visszavonja azt a klímaügyi regulációt a Trump-kormányzat, mely az új szénerőművek építését korlátozta az USA-ban. Ez a lépés inkább szimbolikus, mert a vállalatok most már inkább gázerőműveket építenek - ezek olcsóbbak, és kevésbé szennyezők -, valamint a megújulók is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az államok energiamixéből, ám a változtatás attól még erős jelzés az energiaipar felé.
Az Obama-kormányzat idején, a Clean Air Act nevű levegőtisztasági törvény részeként bevezetett korlátozás csak akkor engedélyezte az új szénerőművek építését, ha a komplexumokat ellátják széndioxid-szűrő berendezésekkel is, hogy ezzel csökkentsék az iparág emissziós értékeit. A 2015-ös törvény azt is kimondta, az új szénerőművek nem bocsáthatnak ki 1400 fontnál több szén-dioxidot megawattóránként.
A szénmegkötő technológiák széles körben még nem elérhetők. A csütörtökön benyújtott új módosító javaslat viszont ezek nélkül is engedélyezné azon új erőművek létesítését, amelyek megfelelnek bizonyos hatékonysági követelményeknek, emellett a változtatás 1900 font/megawattórára emelné a széndioxid-emissziós limitet az új komplexumoknál.
Andrew Wheeler, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal - Environmental Protection Agency (EPA) - ügyvezetője azt nyilatkozta, azzal, hogy a széndioxid-megkötés helyett az energiahatékonyságot helyezik előtérbe, megnyitják az utat a "tiszta szén" előtt az USA-ban, majd a technológia exportálásával a világ többi részén is. A tiszta szén szókapcsolattal Donald Trump igyekezett leszerelni a környezetvédőket a 2016-os kampánya során, majd hivatali beiktatása után is, amikor azok tiltakoztak az elnök ígérete miatt, miszerint fel fogja támasztani az amerikai szénipart.
Wheeler szerint az új technológiai befektetések miatt egyszerre fog csökkenni az emisszió, és nőni az USA szénenergiája. De ennek még a saját hivatala jelentése is ellentmond: az EPA gazdasági elemzése arra jutott, hogy az államokban minden új fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőmű gázerőmű lesz, nem szén.
Az Obama-féle reguláció eltörlése viszont világszerte fellelkesítheti a szénipar támogatóit, és hatással lehet az ENSZ katowiczei klímacsúcsának tárgyalásaira is. Az persze eddig is köztudott volt, hogy Donald Trump nem hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, illetve tavaly be is jelentette, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből. Eleve az általa felállított EPA sem túl környezetvédő felfogású: első kinevezett vezetője, a klímaszkeptikus Scott Pruitt nyáron mondott le, amikor korrupciógyanúba keveredett. Pruitt azért vonult vissza, mert kiderült: titkos találkozókat szervezett környezetkárosító tevékenységeket végző cégek lobbistáival, akiktől ajándékokat fogadott el. A helyébe lépő Wheeler pedig korábban szénlobbistaként dolgozott. Csütörtöki sajtótájékoztatóján azt állította, a szén a legolcsóbb áramforrás, az olcsó áram pedig segíti a környezetet.
David Doniger, a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsának (Natural Resources Defense Council) vezetője szerint Trump újabb döntését keményen fogják bírálni az eljövendő generációk. Szerinte a tudomány álláspontja tiszta: a nagy fosszilistüzelőanyag-erőművek széndioxid-szűrők és -tárolók nélkül természeti katasztrófát eredményeznek.
Jöhet a nagyüzemi vízszennyezés
Trump másik friss környezetvédelmi változtatása az Obama-éra vízvédelmi intézkedéseit gyengítené meg jelentősen. Az előző kormányzat olyan regulációkat vezetett be, mely szövetségi hatókörbe helyezte a vízvédelmet, és visszafogta a szennyezést az USA vizeinek nagyjából 60 százalékánál. Ezzel heves ellenállást váltott ki a jellemzően Trump-párti vidéki földtulajdonosoknál, mert beleszólt abba, mennyi műtrágya és permetszer szivároghat a vízbe a saját birtokukon. A jelenlegi kormányzat várhatóan kedden nyújt be egy javaslatot, mely jelentősen csökkentené a területen a szövetségi hatókört, valamint kivonná a védelem alól a forrásokat és a mellékfolyókat, melyek az év során időszakosan kiszáradnak, illetve azokat a vizenyős területeket, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül nagyobb víztestekhez. A New York Times szerint a változtatásnak az ingatlanfejlesztők és a golfpálya-tulajdonosok örülnének a legjobban - azon iparágak képviselői, melyekben Trump évtizedekig tevékenykedett. A környezetvédők viszont közegészségügyi fenyegetésnek tartják a tervezett módosítót. A javaslatot nyilvános vitára bocsátják, így esélyes, hogy finomítanak rajta, mielőtt véglegesítik, várhatóan valamikor 2019-ben.
Trump támogatása ellenére az USA idei szénfelhasználása várhatóan az 1979 óta mért legalacsonyabb mértékűre süllyed. A 2007-es csúcshoz képest a zuhanása 44 százalékos. Csak idén 20 szénerőmű zárt be vagy áll bezárás előtt az Államokban, a szénbányászat pedig ma már csak 76 ezer főnek ad munkát, az 1920-as évek 800 ezer szénbányászával szemben.
Az USA utoljára 2012-ben nyitott új szénerőművet, ez volt a John W. Turk, Jr. Erőmű. Ez az arkansasi komplexum ugyan valóban nagyon fejlett és energiahatékony, de 1,8 milliárd dollárba került, amivel az állam történetének legdrágább beruházása lett. És legyen bármilyen fejlett és drága, ez az erőmű még így is 1725 font szén-dioxidot bocsát ki megawattóránként, ami azt jelenti, hogy semmiféle széndioxid-megkötő fejlesztést nem kellene eszközölni rajta az EPA által javasolt új szabályok alatt. És ez valószínűleg így lenne minden egyes új szénerőműnél. Az Obamáét kiütő új határérték tehát nem több egy látszatkorlátzásnál, gyakorlati jelentősége nincs. Erről pedig maga az EPA is nyíltan beszél, ahogy a módosító javaslat jegyzetében írják, nem számítanak arra, hogy bármely új szénerőmű megsértené a javasolt határértéket, így a módosítónak sem közvetlen klímaügyi, sem egészségügyi haszna nem lesz.
A szén pozíciójának bebiztosítása azonban hosszabb távú koncepció alapja lehet. Janet McCabe, aki az Obama-kormányzat idején dolgozott felső beosztásban az EPA-ban, azt mondja, bár most visszaszorulóban van a szén a gáz és a megújulók miatt, ez nem feltétlenül lesz mindig így: ha fogytán lesz a gáz, akkor az ára az egekbe szökik, és magával húzhatja a megújulók árát is - a szén így ismét versenyképes lehet.
Egyébként is úgy tűnik, hogy az EPA hosszabbra akarja engedni az USA széndioxid-pórázát. Sajtóközleményben azt írják, fontolgatják, hogy a jövőben a légszennyezési regulációkat másképpen kellene alkalmazni az üvegházhatású gázok és a hagyományos szennyezőanyagok esetében. A hivatal tehát szemlátomást kisebb kockázatú szennyezőként akarja kezelni a szén-dioxidot, ami a fosszilis tüzelőanyagokat illető korlátozások lehetséges, további gyengítése felé mutat.
Kérdéses viszont, hogy egyáltalán mennyire van realitásalapja hosszabb távú szénstratégiákban gondolkozni, ha azoknak épp nem a szénipar leépítése a célja. Az ENSZ szerint, ha 12 éven belül nem csökkentjük drasztikusan a globális emissziót, akkor a klímaváltozás visszafordíthatatlanná válik, ami az emberi civilizáció végét jelenti. Ebben a harcban rosszul állunk: 2018 ugyanis minden idők legdurvább széndioxid-kibocsátását hozta el.
