Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

Gyenge lábakon áll Gulyás Gergely indoklása, amivel a kormányzat focimániáját, valamint a sportba ölt milliárdok létjogosultságát próbálta megvédeni. A labdarúgásba irányított pénzeknek csak egy töredéke mehetett az utánpótlás-nevelésbe összesítésünk alapján.

"Ezek a pénzek nem az élsportba mennek, vagy nemcsak az élsportba mennek, hanem természetesn a tömegsportba is és az utánpótlásba is. És ha egyszer valóban egy nagyon jó magyar válogatottat akarunk, akkor azt az utánpótlás támogatásán keresztül lehet megvalósítani" - mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón arra a kérdésre, hogy mégis miért olyan fontos a futball a magyar kormánynak.

Utólag ez a reakció azért is érdekes, mert a másnapi Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, mely szerint a kormány támogatja az állami sportakadémiák létrehozását. Vagyis ha nem is nyiltan, de ezzel beismerte, hogy elégedetlen a jelenlegi rendszerrel. Gulyás válasza tehát utólag már némiképp más értelmet nyer a határozat ismeretében.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

2010-es hatalomra kerülése óta az Orbán-kormány irdatlan pénzeket ölt a labdarúgásba egyrészt közvetlenül a költségvetésből, másrészt a 2011 júliusában bevezetett TAO-támogatások révén. Utóbbi - akármennyire is tiltakozik ellene a kormány - joggal nevezhető közpénznek, ezt a Kúria is kimondta 2014-ben, hiszen azok az adóforintok a cégektől az államkassza helyett vándorolnak a látványcsapatsportokba. Hiába azonban a gombamód szaporodó, sokszor indokolatlan stadionfejlesztések, az egyesületeknek juttatott támogatások, a TAO-rendszer, az eredmények csak nem akarnak jönni. Igaz, odáig talán már sikerült eljutni, hogy 1-2 NBI-es klubnak van esélye a nemzetközi kupák csoportkörébe is bejutni, ám ez aligha tekinthető a kormányzat sportpolitikai eredményének, a költségvetési kiadások megtérülésének. Tavaly a Mol Vidi, idén pedig a Ferencváros élte meg az őszt az Európa Ligában, viszont ez sokkal inkább az állam által célzottan ide irányított dotációknak, valamint a fehérvári csapat esetében a tulajdonos bőkezűségének, és kiváló NER-kötődésének köszönhető. Egyszerűen megfogalmazva: bőven van pénz arra, hogy külföldről magas fizetést kínálva az NBI színvonalából kiemelkedő játékosokat szerződtessenek. A magyar utánpótlásnak, szakmai képzéseknek ezekhez a sikerekhez semmi köze.

A válogatott szintjén pedig legfeljebb villanásnyi sikereket lehet elkönyvelni miközben az elmúlt években a sportágra zúduló pénzek ellenére a mélypontot is sikerült elérni. Olyan csapatoktól kapott ki a magyar válogatott, amely sokkal inkább lelkes amatőrökből állt, mint óriási fizetéseket felmarkoló profikból. Ugyan a 2016-os EB-re sikerült kijutni a nemzeti tizenegynek, amivel újraéledt a fociláz a magyar drukkerekben, ám ennek a sikernek sincs sok köze a kormányzat költéseihez vagy a magyar utánpótlás-neveléshez. Zömében ugyanis régóta külföldön légióskodó rutinos játékosok vívták ki a részvételt, hazai nevelésű focista nemigen mutatta meg tehetségét. Bár ez a kijelentés nem egészen helytálló, hiszen a Wales elleni EB-selejtezőn a NER-fociakadémiájának, a Felcsút neveltje, Nagy Zsolt 39-szer vesztette el, vagy adta rossz helyre a labdát és párharcainak 40 százalékát nyerte meg. Igaz, nem is volt könnyű ellenfele Gareth Bale személyében.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

8 év alatt 800 milliárd ment csak a fociba

Gulyás Gergely válasza mindenképpen kíváncsiságot szült és megpróbáltuk számszerűsíteni, mennyi is az az összeg, ami az utánpótlás-nevelésre ment el 2011 és 2018 között. Már csak azért is indokolt az összesítés, mert a 2011-ben bevezetett TAO-támogatási rendszer elsősorban ezt hivatott fejleszteni.

Az összesítés azonban nem annyira egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Ugyan a költségvetésben létezik olyan sor, hogy "utánpótlás-nevelés", ezen túlmenően más-más jogcímeken is érkezhet forrás erre a területre. Néhány esetben kifejezetten tudható, hogy a labdarúgást szolgálják az adóforintok, néhány esetben azonban nem bontható le ennyire a kiadási tétel, így azt teljes egészében figyelembe vettük az összesítés során. Akárcsak azt a néhány létesítmény-fejlesztést is, ami egyértelműen az utánpótlást hivatott szolgálni, mint például a dél-pesti vagy nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum. És összesítettük azokat a tételeket is a fentieken túlmenően, amelyek a labdarúgásba folytak.

A TAO-támogatások esetében kicsit nehezebb volt a helyzet, hiszen a labdarúgó szövetség csak összesítve teszi közzé a támogatások adatait, azt nem bontja le támogatási célokra. Néhány évvel ezelőtt azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2011 és 2015 közötti évadok programjait sportágakra és támogatási célokra lebontva is közzétette, így ebből az időszakból könnyen összesíthetjük az utánpótlás-nevelésre igényelt támogatások nagyságát. Az megállapítható, hogy nagyjából az össesen megítélt TAO 40 százaléka megy erre a célra, ezért a 2015 utáni évadokra ezzel az arányszámmal becsültünk egy összeget. Évente egyébként 10-18 milliárd forint közötti összegről beszélhetünk, ami megoszlik a sportszervezetek és akadémiák között.

Becslésünk nyomán kiderült: hiába mentek százmilliárdok a labdarúgásba 2011 óta, ennek csak egy töredéke szolgálta közvetlenül az utánpótlás-nevelést.

A központi költségvetésből és TAO-támogatásokból mintegy 791 milliárd forint ment a magyar labdarúgásba, aminek csupán 21 százaléka, vagyis 162 milliárd forint mehetett a jövő focistáinak kinevelésébe.

Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 100 milliárd forint áramlott 2011 és 2018 között a fociba, 20 milliárd ebből csak az utánpótlás-nevelésre ment el. A fennmaradó 80 milliárdot pedig olyan tételek alkotják, mint például létesítmény-fejlesztés, működési támogatás vagy a határon túli akadémiák támogatása.

Mennyi évi 20 milliárd forint és évi 100 milliárd?

A labdarúgásba ölt átlagos évi 100 milliárd forint

  • 13 milliárddal több, mint amennyi bevétele van a Nemzeti Innovációs és Kutatási Alapnak,
  • 25 milliárddal több, mint amennyit a kormány álláskeresési ellátásokra fordít idén,
  • kicsivel többet fordít a kormány táppénzre,
  • közel a harmada annak az összegnek, amit idén a kormány gyógyszertámogatásra fordít.
  • Ebből évente 26 Pancho Arénát lehetne felhúzni, de 6 Groupama Aréna is kijönne belőle.

Az utánpótlás-nevelésre fordított évi 20 milliárd forint

  • csupán 3 milliárddal kevesebb annál az összegnél, amit a kormány foglalkoztatási és képzési támogatásokra költ idén,
  • fele ekkora összegből gazdálkodik idén a Nemzeti Kulturális Alap,
  • 7 milliárddal kevesebb, mint amennyi idén védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre jut,
  • 3,5-szer több, mint amennyit otthoni szakápolásra szán a kormány,
  • és kijönne belőle évente 5 Pancho Aréna.
  • Ha 10 millió forinttal számolunk, akkor ebből 2000 lélegeztetőgépet lehetne venni.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.