Az üzemanyagokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációban, ha éppen nem a szankciók kerülnek terítékre, Brüsszel akkor is hibás. A hétvégén a kormányzat véleményét kritika nélkül harsogó médiatermékek kezdtek azzal riogatni, hogy az Európai Unió brutális adóemelésre készül, és ezért a magyar üzemanyagok 32,5 forinttal többe kerülhetnek. Az árstop kivezetését követően az autósok egy része persze igen érzékenyen reagál minden olyan hírre, amely további drágulást vetít előre. Érdemes ugyanakkor kontextusába helyezni a kérdést, hiszen a híradások alapján úgy tűnhet, hogy az Európai Unió adóemelést szeretne elérni, holott erről valójában szó sincs. Brüsszel csupán azt szeretné elérni, hogy a Magyarország tartsa be az Európai Unió 2003-as rendeletét. Ez mind a benzin, mind a gázolaj esetében előír egy euróban meghatározott minimumszintet a jövedéki adóra. Az előírás szerint a közösségben alkalmazandó legalacsonyabb jövedéki adószint a benzin esetében 359 euró ezer literenként, a gázolajnál pedig 330 euró.
Ennyi most az adó
A hatósági ár kivezetésével egyidőben az idén két lépésben végrehajtott jövedéki adócsökkentést is kivezette a kormány, és csak ennek köszönhetően a liberalizáción túl 25 forinttal ugrottak meg az árak. Így ismét a jövedéki adóról rendelkező 2016. évi LXVIII. törvény szerinti szintet kell alkalmazni, ami a benzin esetében 120 ezer forint volt ezer literenként (ha az olaj árfolyama 50 dollár felett van). Ugyanezen ismérvek alapján a gázolajra rakódó többletteher 110 350 forint ezer literre vetítve.
Érdemes a mostani 420 forintos eurót alapul venni, és kiszámolni, hogy az uniós előírásban szereplő és a törvényben foglalt érték most hogyan is alakul. A 359 euró nagyságrendileg 150 ezer forintot jelent, míg a dízelre meghatározott 330 euró 138 ezret. A magyar adóteher tehát a 95-ös üzemanyag esetén nagyjából 30, míg a gázolajnál 28 forinttal marad el literenként. A hétvégén bedobott 32,5 forintos érték abból adódott, hogy a számításnál a 2022. október 3-i hivatalos árfolyamot kellene figyelembe venni. (Ekkor az MNB által meghatározott középárfolyam 422,51 volt.) Az Európai Uniós követelés tehát nem egy újabb magyarellenes ármány része, hanem abból fakad, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány sem tudott érdemi lépéseket tenni, amely a gazdaságot és a fizetőeszközt megfelelően védte volna. Így hiába volt korábban a forintban megállapított adószint megfelelő, ha közben az euró 20 százaléknál is nagyobb mértékben erősödött a magyar devizával szemben.
A forint gyengülése és az elszaladó infláció kapcsán érdemes egy rövid kitérőt tenni. Miközben a kormány egy ideje folyamatosan szankciós inflációt emleget, ezt nem csak a független elemzők, de maga az MNB elnöke, Matolcsy György is cáfolta a közelmúltban. A jegybank vezetője a kedvezőtlen gazdasági folyamatokra utalva - a saját felelősségéről megfeledkezve – felrótta a kormány hibás gazdaságpolitikáját is. A szakértők szerint egyébként a felelőtlen kormányzati lépések mellett az MNB határozatlan lépései és megkérdőjelezhető hitelessége is hozzájárult a forint gyengüléséhez. A mostani helyzetet tehát ez idézte elő, és ezért kellene a forintban számolt jövedéki adót emelni.
A kormány is rendezhetné a helyzetet
A kormány ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy a jövő év végéig mentességet adjon a Bizottság, ám a szakértők szerint hat hónapos halasztás látszik a legvalószínűbbnek. A történetnek és a kormányzati kommunikációnak persze van egy elég ellentmondásos olvasata is, hiszen miközben a magyar vezetés megint szabadságharcos pózba vágta magát, az üzemanyagokat közben óriási adómérték terheli. Éppen ezért, megfelelő kormányzati szándék esetén elvileg az is megvalósítható lenne, hogy a jövedéki adót az uniós előírásoknak megfelelően rendezzék, ám a sarcok összességében mégse jelentsenek plusz terhet az autósoknak.
A jelenlegi adómérték alapján nagyságrendileg 800-850 milliárd forint folyik be a költségvetésbe csak jövedéki adóból. Erre jön még rá egyébként a liberalizált árak miatt most a jövedéki adónál is nagyobb terhet jelentő áfa, amely literenként nagyjából 130 forintot tesz ki. Mindez azt jelenti, hogy a megnövekedett árak 40 százaléka landol a költségvetésben adók formájában. A büdzsé ugyan feszített, de amikor sportra még a mostani helyzetben is számolatlanul költik a forrásokat, akkor feltételezhető, hogy megfelelő politikai akarat esetén ebből az összegből juthatna arra, hogy akár általános adócsökkentés, akár az alacsonyabb keresetűeknek adott szociális támogatás révén az autósoknak "pénzt adjanak vissza". Az adócsökkentés nem példa nélküli, hiszen Lengyelország az év első felében meglépte ezt.
Az adók kapcsán egyébként érdemes még egy tételt kiemelni, ami most a magyar költségvetést hizlalja. A Mol ugyanis immár 95 százalékos adót fizet az általa beszerzett olcsóbb Ural típusú orosz olaj és az Európában irányadó Brent közötti különbség után. Az állam ezen elvonás révén is igen szép summára tesz szert. Már a rezsivédelmi alap és az extraprofitadók bejelentésekor arról beszéltek a kormánytagok, hogy az energiaszektort tekintve, amely döntően a Mol befizetéseit takarja, 300 milliárd forintot várnak. A kezdetben 25 százalékos adót ugyanakkor a nyár folyamán 40 százalékra emelték, ami az akkori becslésünk alapján azt jelentette, hogy az olajcég nagyjából 400 milliárdos éves hozzájárulásra kötelezett. Ez az adó további emelésével ugyan nem hoz lineáris növekedést, ám 100-150 milliárdos többleteredményt sejtet, összesen tehát éves szinten 500-550 milliárd forintos kiesést jelenthet az olajvállalatnak ez az adóteher. Igaz, a befolyó összeget a miniszterelnök szerint teljes egészében a rezsicsökkentés finanszírozására használják. Ám érdemes visszaemlékezni arra, hogy korábban a benzinnél érvényes ársapkát is a rezsicsökkentés vívmányai közé sorolta több kormánytag, így ezen logika alapján akár ebből a forrásból is lehetne támogatni a magyar autósokat.
