A Civil Választási Bizottság elnöke hangsúlyozta, tisztában vannak azzal, hogy a köztársasági elnököt nem közvetlenül választják, de még így is fontosnak tartják, hogy javaslatot tegyenek egy elfogadható személyre.
A kormányoldal nem véletlenül burkolózott a teljes csendbe a felvetéssel kapcsolatban, hiszen a miniszterelnök-jelölti előválasztás minden várakozást felülmúló sikere azt mutatta, az emberekben van igény arra, hogy a leendő vezetők személye ne a fejük felett, a pártirodák homályában dőljön el. Ráadásul az ötletnek több közjogi előzménye van. Például mindjárt az alaptörvény, amelynek 9. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Márpedig, ha komolyan vesszük a megfogalmazott törvényalkotói szándékot, akkor a nemzet egységét nehezen fejezi ki egy olyan személy, akit egyetlen párt jelölt.
A másik közjogi előzmény pedig a rendszerváltás négyigenes népszavazás néven elhíresült eseménye, amelynek legfontosabb kérdése éppen a köztársasági elnök választásának módja volt. A nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon abban állapodtak meg a pártok, hogy közvetlen elnökválasztás lesz. A négyigenes népszavazással ezt a megállapodást hekkelte meg az SZDSZ és az akkor még liberális elveket valló Fidesz, mert attól tartottak, hogy közvetlen választás esetén, a népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győz.
Mindazonáltal a négyigenes népszavazás legszorosabb eredménye épp ebben a kérdésben született. Olyannyira, hogy a magyar népszavazások történetében azóta is csúcstartó ez a voksolás, hiszen mindössze 6404 szavazat (0,15 százalék) döntött. A másik három kérdés (a pártszervek kivonulása a munkahelyekről, elszámoljon-e az MSZMP a vagyonával és a munkásőrség feloszlatása) 90 százalékban kapott igent.
Ha az embereket ma ismét megkérdeznék, akkor bizony lehet, hogy a többség arra szavazna, válasszuk közvetlenül a köztársasági elnököt és lehet, erre az igényre érzett rá Magyar György, aki minden jel szerint nem véletlenül lett Magyarország egyik legismertebb jogásza.
Áder János köztársasági elnök ötéves mandátuma 2022. május 10-én jár le és az alaptörvény értelmében harmadszor nem választható újra. Utódját megbízatása vége előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, azaz 2022 elején kell megválasztania az Országgyűlésnek, ami praktikusan azt jelenti, hogy a Fidesz ismét egyedül jelölhet államfőt. Hogy ki lesz a kiválasztott az egyelőre szigorú titok, legalábbis ez derült ki Kövér László házelnök egyik interjújából. Az Országgyűlés elnöke ezt azzal indokolta, hogy nem akarnak teret adni találgatásoknak, amelyek megnehezíthetnék az új elnök hivatalbalépését. Vagyis valószínűsíthetően Orbán Viktor már döntött az új köztársasági elnök személyéről, de az információ, ahogy mondani szokták: embargós.
