2022 januárjában jelentette be a kormány, hogy látva az árak emelkedését segítséget kíván nyújtani a magyar családoknak, ezért maximalizálják néhány alapvető élelmiszer árát. Az árstop intézménye tehát egy hónappal az ukrajnai háború kitörése előtt történt, amikor még se híre, se hamva nem volt az oroszok elleni szankcióknak. A bevezetése ellenben ékes bizonyítéka annak, hogy már akkor felpörgött az infláció.
A kormány egyébként, mint annyi más számukra politikai haszonnal járó intézkedést nem a büdzsé terhére hozta, hanem a kiskereskedelmi vállalatokkal szerette volna lenyeletni az intézkedés veszteségét. Orbán Viktor miniszterelnök január 12-én jelentette be, hogy hat termék esetében avatkoznak be az árába, majd január 15-én az erről szóló rendelet is megjelent, amely egy plusz tételt, a csirke farhátat is tartalmazta. Az előírások szerint minden boltban vissza kellett vinni az október 15-én jellemző szintre ezen termékek árát.
A liszt, a cukor, az étolaj, a 2,8 százalékos tej, a sertéscomb, a csirkemell, és a fent említett farhát került végül a kedvezményes áron forgalmazandó körbe. Az intézkedés kapcsán a kiskereskedők nem számszerűsítették a potenciális veszteségeiket, a kormány tagjai ugyanakkor azt mondták, hogy ennek révén több tízmiliárdot spórolhatnak a magyar családok. Március elején, még nem miniszterként, hanem Orbán Viktor gazdasági főtanácsadójaként Nagy Márton arról beszélt összességében az árstopok 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában. Ezt részletezve elmondta, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően 1,5-2, az üzemanyagokra kivetett árstopnak köszönhetően közel 1, míg az élelmiszer árstopnak köszönhetően 0,8-1,0 százalékponttal alacsonyabb az infláció.
Papíron ez jól mutatott, csakhogy az azóta már gazdaságfejlesztési miniszter az élelmiszerek esetén becsült érték esetén véletlenül, vagy szándékosan, de „megfeledkezett” két dologról is. Az egyik, hogy annak bevezetésekor gyakorlatilag a teljes kiskereskedelmi szektor korlátozásokat vezetett be. Emiatt a közületi vásárlók nem tudtak érdemben élni az alacsonyabb árakkal. Sőt, sok esetben olyan minimális szinteket határoztak meg a boltok, hogy a fő kedvezményezettnek kikiáltott (nagy)családosok sem. Aki pedig helyettesítő terméket vett, az nem egyszerűen a piaci árat fizette meg., hanem „annál többet”. Noha előzetesen Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta, hogy szerinte a nem reális az árstop miatti veszteség szétterítése, ez mégis megvalósult. A kormányzati transzferek (a családosok szja visszatérítése, 13. havi nyugdíj) és a minimálbér 20 százalékos emelése ugyanis jelentős belső keresletnövekedést generált, ami lehetővé tette a kereskedők számára ezt, ők pedig nem voltak szívbajosak, jelentős áremelést hajtottak végre.
Többek között ennek köszönhetően szakadt el teljesen az élelmiszerek inflációja az általános inflációs mutatótól. Ráadásul az árstop rendszere hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarország Európa-bajnok legyen az élelmiszerek inflációjában. Ezt ráadásul nem ellenzéki szakértők vagy politikusok állítják, hanem maga a jegybank. Az MNB legfrissebb, december 22-én bemutatott Inflációs jelentésében az elemzők kiemelték, hogy az árstop valójában nem csökkenti az inflációt, sőt miután a kiskereskedők a költségeik növekedése feletti terhet tesz az élelmiszerekre, azért inkább még növeli is. Más kérdés, hogy a kereskedelemben nem ez az egyetlen plusz „sarc”, amit továbbadnak a fogyasztóknak, hiszen az MNB szakértői szerint is a szektoriális különadó is hasonló műfaj.
Az árstop hatásairól egyébként az MNB nem csak az Inflációs jelentésben emlékezett meg, de az intézmény elnöke, Matolcsy György egy külön előadást is szentelt a kérdésnek, amelyben bemutatta az intézkedés negatív hatásait. Az árstopok állítólagos szellemi atyja, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is beszélt korábban arról, hogy ezt az eszközt előbb-utóbb ki kellene vezetni, ám ez nem történt meg. Sőt az árstop korlátozott sikere ellenére a kormány a választások után is ragaszkodott a rendszerhez, sőt ősszel még ki is bővítette azt. Bekerült ugyanis ebbe a körbe a tojás és a burgonya is. Más kérdés, hogy ennek bevezetésekor már Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is úgy nyilatkozott, hogy korlátozott hatása lehet az inflációra az intézkedésnek. Ugyanakkor a választási ajándék után a kormány a rászorulóknak így próbált valamiféle karácsonyi juttatást biztosítani. Az más kérdés, hogy általában ezekre a termékekre is komoly mennyiségi korlátot vezettek be a boltok, így a vásárlók számára ezt sem lehet korlátlan sikernek elkönyvelni.
Felmerül persze a kérdés, hogy miért nem vezeti ki az árstopot a kormány, ha ennyire korlátozott a hatása. A magyarázatot a kiskereskedelmi árazásba érdemes keresni, hiszen ebben az esetben az árstopos termékek árát pillanatok alatt megemelnék. Ezt ugyanakkor nem ellensúlyoznák azzal, hogy az ezeken elszenvedett veszteség miatt végrehajtott áremeléseket korrigálják. Így egy újabb ár- és inflációs sokk érné a gazdaságot és a magyar fogyasztókat. Így vélhetőleg mindaddig fenn fogja a kormány ezt az intézkedést tartani, amíg nem lesz az üzemanyagokhoz hasonló nyomasztó hiány, vagy amíg az infláció nem kezd látványosan csökkenni. Ez utóbbi bekövetkezhet például akkor is, ha a belső kereslet látványosan visszaesik mondjuk a „kopogtató” recesszió miatt. Ebben az esetben ugyanis feltételezhető, hogy a versenyképesebb üzletláncok mégis árcsökkentésbe kezdenének azoknál a termékeknél, ahol korábban „puffert képeztek”, így az árstop alá eső 9 termék drágulása átlagosan nem okozna elviselhetetlen tehernövekedést a vásárlóknak.
