<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Az NKE szerint így igazodnak a médiapiaci igényekhez. Az új képzési koncepcióból ugyanakkor kikerült egy sor, a médiaetikára vonatkozó bejegyzés, de az egyetem szerint ez sima adminisztrációs egyszerűsítés, és ezzel együtt is fontosnak tartják az etikus újságírást.

A következő tanévtől módosul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a közmédia közös újságíróképző tanfolyama. A hivatalosan közszolgálati média-újságíró és szerkesztő szakirányú továbbképzési szak néven futó két féléves képzés tavaly ősszel indult, vagyis most zárul az első évada, az NKE pedig összegezte az első félév tapasztalatait, levonta a tanulságokat, és módosító előterjesztést nyújtott be az intézmény szenátusának, mely dokumentum lapunkhoz is eljutott.

Az iratot a címe szerint a szenátus 2021. április 9. és 15. napja között megtartott elektronikus szavazására állították össze, és mielőtt ismertetnénk a tartalmát, lelőjük a poént: kedvező fogadtatásra talált. Az NKE a megkeresésünkre közölte, hogy a módosításokat a testület az április 14-ei online ülésén megtárgyalta, majd 25 igennel egyhangúlag meg is szavazta, illetve felhatalmazta a rektort, hogy intézkedjen a szakirányú továbbképzési szak módosítására irányuló kérelem Oktatási Hivatalhoz való benyújtásáról. Akkor mindezek után nézzük, mi változik!

Hajdú B. és a jövő hajdúbéi

Először is a továbbiakban nagyon jelentős hangsúlyt kap a tanfolyamon a sportújságírói képzés, az új órák oktatói pedig ismert hazai, közmédiás sportújágírók. A tantervben az első félévhez a kötelezően választható tárgyak közé bekerült a sportújságírás alapjai (oktató: Deák-Horváth Péter) és a sportműsor-vezetés (Petrovics-Mérei Andrea) című kurzus, a második félév kínálatába pedig ugyancsak kötelezően választható óraként a sportkommentátori munka a gyakorlatban (oktató: Hajdú B. István), illetve az interjúkészítés gyakorlata (Martí Zoltán) és a rádiós műsorkészítés elmélete és gyakorlata (terepmunka) (Mucsányi Marianna - ő nem sportvonalról érkezik, viszont tavaly januárig a Kossuth Rádió csatornaigazgatója volt, azért kellett mennie, mert férjét, Szadai Károlyt a kormánypártok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagjává választották, ez pedig így összeférhetetlenséget okozott volna).

Utóbbi kettő új kurzus egyébként nem feltétlenül kellene, hogy sportfókuszú legyen, de a módosító dokumentum egyéb részeinél kiderül, hogy itt és most az (erről nemsokára bővebben).

Hajdú B. István is oktatni kezd az NKE-MTVA képzésen. (Fotó: MTI/Czagány Balázs)Hajdú B. István is oktatni kezd az NKE-MTVA képzésen. (Fotó: MTI/Czagány Balázs)

Kihúzták azonban a tantervből a kötelező, első félévre ütemezett, társadalmi kommunikáció című kurzust. Korábban szintén kötelező volt az érvelés- és írástechnika I. - ebből lenyesték az I.-et, tehát a jövőben ennek a kurzusnak nem lesz folytatása, és kötelező helyett kötelezően választhatóvá tették. Kötelező helyett kötelezően választhatóvá vált a személyes kompetenciafejlesztés is. A második féléves kínálatban korábban ugyancsak kötelező volt a vezetői kommunikáció című óra, ez a továbbiakban már szintén kötelezően választható lesz.

Kérdésünkre, hogy miért döntöttek a tanfolyam ilyen szintű sportosítása mellett, az NKE azt közölte, hogy a sportújságírás megrendelői igényre, elsősorban a médiapiaci igényekhez igazodva került be a képzési programba. Azt is írták, hogy a jelentkezők, hallgatók részéről is komoly igény mutatkozott a szakterület megismerésére.

"Az vitathatatlan tény, hogy a sportújságírás a lineáris média egyre fontosabb alapköve, amely a médiakínálatban (ideértve a közszolgálati médiát is) egyre hangsúlyosabban jelenik meg, igényelve a képzett szakembereket. Úgy gondoljuk, hogy a tantárgyi portfólió ilyen irányú bővítése növeli a hallgatóink médiapiaci elhelyezkedéseinek esélyét, de miután válaszható tárgyakról van szó, a képzést úgy is el lehet végezni, hogy a hallgatóink nem specializálódnak ebbe az irányba"

- fejtegették válaszlevelükben. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez a fordulat valószínűleg nem teljesen független a regnáló kormány értékrendjétől, melyben a sport kiemelt helyet foglal el.

Médiaetika: nem vész el, csak átalakul

Nem csak az órakínálatot módosította a benyújtott papír. A dokumentum elején kijelölik, hogy milyen tudással, képességekkel, attitűddel, autonómival és felelősséggel rendelkezik az, aki elvégzi a képzést - ezen is változtattak.

A felsorolásból az előterjesztés szerint kikerült az, hogy a tanfolyamot elvégzett hallgató képes legyen a gyakorlatban alkalmazni a médiaetikai ismereteket, illetve hogy tartsa fontosnak az etikus újságírást. A felelősség, autonómia felsorolásból kikerült a saját médiaszolgáltatója, valamint a vonatkozó jogszabályok szabályainak betartásáért érzett felelősség. Kihúzták még például azt is, hogy "ismeri az erkölcsi szabályokat a média területén, valamint a nemzetközileg releváns önszabályozási példákat", és azt is, hogy "képes a média működésével, társadalmi, gazdasági beágyazottságával kapcsolatban összefüggések megértésére, kritikai gondolkodásra."

Fentebb említettük, hogy a képzés tárgyai közül kikerült a társadalmi kommunikáció. Ez a tárgy a szakmai leírás szerint mások mellett a következő kompetenciákkal ruházta volna fel a kurzus elvégzőit: "tisztában van a médiának a kultúrára, a politikára, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatásával, bizonyos csoportok védésének kötelezettségével." A szenátusi szavazással ezek is kikerültek a kurzus koncepciójából.

Bekerült ugyanakkor többször, többféle megfogalmazásban az, hogy a kurzus elvégzője hitelesen és érthetően tájékoztatja a nézőket.

Érthetetlennek tűnt, hogy miért nem fontos a továbbiakban a médiaetika gyakorlati alkalmazása, miközben a médiaetika nevű tantárgy továbbra is kötelező, illetve minimum furcsa volt, hogy a fent sorolt kompetenciákat kiszavazták a koncepcióból, hiszen azok ott vannak a lényeges újságírói követelmények között. Ezekre is rákérdeztünk, az NKE pedig azt közölte, hogy a fent kiemelt felsorolások rövidítése "nem a kompetenciák törlését jelenti, hanem sokkal inkább adminisztratív egyszerűsítést," a törölt tételek pedig az egyes tárgyak részletes leírásában továbbra is megtalálhatók. Magát a médiaetika oktatását továbbra is kiemelten fontosnak tartják, írták, ezért is maradt kötelező tantárgy.

Az órakínálat átszabásáról azt írták, hogy bizonyos kurzusokat szükséges volt kivenniük a programból, mert nem lehet túlterhelni a hallgatókat, és mivel a képzés gyakorlati fókuszú, ezért az elméletibb kurzusok közül választottak - így esett áldozatául az átalakításnak a társadalmi kommunikáció óra is.

"A társadalmi kommunikáció tantárgy törlésével azonban az ismeretanyag nem került törlésre, annak legfontosabb ismereti elemei megjelennek A közszolgálati és kereskedelmi média alapjai, az Újságírás és hírszerkesztés alapjai hagyományos és új médiafelületeken, valamint a Szociálpszichológia tantárgyak oktatása során"

- írták még.

Ami a készségek, satöbbik bekerülési oldalát illeti, itt nem meglepő módon a sportos bejegyzések viszik a prímet. Nagyon részletesen, több oldalról megközelítve sorolják, hogy milyen sportriporteri tudást kell adnia a képzésnek, bár ezek között nincs meglepő dolog, inkább az lenne aggasztó, ha valamelyik kimaradt volna.

Például kiemelik, hogy a kurzus elvégzőjének tudnia kell, hogy az ember máshogy közvetít tévés és rádiós sporteseményt, tudni kell pörgős és lassabb sporteseményt is közvetíteni, illetve összefoglalót készíteni, kell tudni pályaszéli interjút csinálni, de hírt beolvasni és beszélgetős műsort is levezetni. És bekerült az is, hogy képesnek kell lenni szórakoztatóan és akkurátusan kommentálni egy sporteseményt, meg törekedni kell arra, hogy a saját személyiségének megfelelően közvetítsen.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.