A cikkünk megjelenésekor érvényes árlista szerint jelenleg egy vonaljegy 350 forint, ha nem a járművezetőtől vásároljuk meg, míg egy napijegy 2500 forint, a havibérlet pedig 9500 forint. Ahogy arról mi is írtunk, szeptember elsejétől a vonaljegy már 450 forintot kóstál majd, ha pedig a vezetőtől vesszük meg, már 600 forintot kell majd kifizetni érte.
Budapesti árak a nemzetközi összehasonlításban
A vizsgált nagyvárosok közül több esetében nem létezik kifejezetten egy útra szóló, a magyar vonaljegynek megfelelő szelvény, így ezek esetében a legrövidebb időtartamra elérhető, jellemzően 20-30 perces utazásokra érvényesíthető alapjegyeket tüntettük fel. Az összehasonlítás készítésekor 383 forintos euró-, 16 forintos cseh korona-, és 86 forintos zloty-árfolyammal számoltunk.
Ahogy az táblázatunkból is látszik, az áremelés után a budapesti vonaljegy a Visegrádi Négyek fővárosai közül a második legdrágább lesz majd Prága után. Ha azonban a havi bérletről van szó, a hazai lehetőség messze a legolcsóbb nemcsak a V4-ekkel összehasonlítva, hanem a minden más országban elérhető lehetőséghez képest is.
Mi a helyzet, ha a fizetésekhez viszonyítjuk az árakat?
A számszerűsített összehasonlításban tehát Budapest kifejezetten jól áll, de mi van akkor, ha az árakat már az átlagos fizetésekhez viszonyítjuk? Vajon arányosan mennyivel kell nagyobb vagy kisebb terhet viselnie a budapesti bérlet- és jegyvásárlóknak, mint más fővárosok lakóinak? Az összehasonlíthatóság érdekében az OECD 2022-es béradataival számolva a vizsgált országokban a következőképpen alakultak a havi átlagfizetések:
Az, hogy a statisztikában szereplő hazai átlagbér jelentősen magasabb, mint a KSH által havonta közölt adat, azzal magyarázható, hogy az OECD módszertanában az átlagfizetéseket úgy számolták, hogy a nemzeti számlákon alapuló teljes bérköltséget elosztották a gazdaságban foglalkoztatottak átlagos létszámával, majd ezt megszorozták az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra jutó átlagos heti munkaidő és az összes munkavállaló átlagos heti munkaidejének arányával.
Mindezek alapján kíváncsiak voltunk tehát arra, hogy mégis hányszor vásárolhatók meg az egyes jegytípusok az átlagfizetésekből.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, Budapesten nagyjából 332 napijegyet, 1845 vonaljegyet (a szeptember 1. utáni árakkal számolva) és 87 havibérletet vásárolhattunk volna – ezzel az eredménnyel fővárosunk arányosítva a középmezőnyben végzett drágaság szempontjából, míg a lengyel Varsó kiemelkedően jól áll ezen a téren.
