A stadion
Bár a Nemzeti Atlétikai Központ hatalmas tűnik, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem az, sőt összességében a hazai 36 ezres befogadóképesség a második legkisebb a tavalyi, az amerikai Eugene városában rendezett bajnokság stadionjának 25 ezres létszámkorlátja után. A legtöbb ember egyszerre Pekingben nézhette a versenyeket, hiszen ott a 80 ezres Pekingi Nemzeti Stadion adott otthont a világbajnokságnak 2015-ben.
Ha a stadionról van szó, jöjjön egy másik érdekesség is: az elmúlt tíz év rendező országai közül egyedül Magyarországon épült új létesítmény a világbajnokságnak, hiszen Kínában, Moszkvában, és az Egyesült Királyságban az olimpiai stadionokat használták, míg Katarban egy 1976-os építésű arénában versenyezhettek az atléták. A legkülönlegesebb helyszín azonban az amerikai Eugene pályája, hiszen az oregoni egyetemhez tartozó Hayward Field egyfajta atlétikai szentély, amelyben 1921 óta rendeznek versenyeket.
A jegyárak
A hazai világbajnokság jegyárai nem voltak kiugróan drágák: a 2022-es amerikai rendezésen 10 dollárnál kezdődtek az alap délelőtti belépők, ez valamennyivel magasabb a hazai 3000 forintos szintnél. Ha egészen 2019-ig, a dohai világbajnokságig haladunk vissza, ott a jegyek 60 riálnál kezdődtek, azaz az akkori árfolyam alapján nagyjából 4500 forintnak megfelelő összeget kellett leperkálniuk a nézőknek. A 2017-es londoni rendezésénél pedig 10 fontnál, azaz akkori árfolyamon nagyjából 3500 forintnál kezdődtek a jegyárak.
Mindez tehát azt is jelenti, hogy a budapesti világbajnokság jegyei alapvetően olcsóbbak voltak a korábbi vb-k belépőihez képest.
A nézettség
Hazai szempontból a legnézettebbnek az augusztus 20-i esti versenyprogram bizonyult 400 ezres tévéközönségével, hiszen aznap született meg a magyar csapat egyetlen érme, a kalapácsvető Halász Bence harmadik helyének köszönhetően, ráadásul a férfi 100 méteres síkfutáson óriási világbajnoki címet szerző amerikai Noah Lyles is itt gyűjtötte be a legelső aranyérmét. Az érdeklődés azonban nem apadt el ezután sem: a zárónapon többek között a női magasugrást és a 4x400 méteres váltók harcát 378 ezren izgulták végig, míg augusztus 26-án a 4x100 méteres váltók futását 334 ezren követték a képernyők előtt.
Ha az előző két világbajnokság nézettségi adataira visszatekintünk, az látszik, hogy a hazai rendezés egyértelműen jobban érdekelte a magyarokat, hiszen a katari, illetve az amerikai vb még a 100 ezres nézettséget sem tudta átlépni – azaz elmondható, hogy sikerült felkelteni az érdeklődést.
A rekordok
A „láss csodát!”-jelmondat abból a szempontból egyáltalán nem jött be Budapesten, hogy a vb mindössze egg világrekorddao zárult, hiába várták sokan ezt akár a rúdugró-legenda, időközben kétszeres világbajnokká váló svéd Armand Duplantistól, akár az olyan futósztároktól, mint például az amerikai Sha’Carri Richardson, Gabrielle Thomas, a már említett Noah Lyles, vagy a jamaicai Shelly-Ann Fraser-Price, Shericka Jackson, végül ez nem jött össze.
Ezzel egyébként a 2013-as moszkvai rendezés óta az első olyan világbajnokság a budapesti, ahol nem döntöttek meg semmilyen világrekordot, igaz, vb-csúcs több számban is született.
Bár a világrekord tehát nem jött össze, a budapesti világbajnokság így is emlékezetes marad: a legendás, mindent megnyert, világrekorder futó, a jamaicai Usain Bolt 2015-ös eredménye óta először sikerült valakinek az, hogy három sprinter számban is aranyérmet szerezzen: Noah Lyles 100, 200 méteren, valamint a 4x100-as férfi váltó tagjaként is a dobogó legfelső fokára állhatott. Ezzel pedig a hazai rendezés bevonult a történelemkönyvekbe.
