2019. március 14. 05:30

Amelyben szó esik Merkelről, az új beruházásokról, a paksi bővítés csúszásáról és a Brexitről, amelynek kimenetelére egy fontot is sajnálna elkölteni egy fogadóirodában a miniszter. 

  • A magyar-német kormányközi kapcsolatokban miniszteri szinten minden kérdés kezelhető – magyarázta a lapunknak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy miért nincs szükség egy csúcstalálkozóra Angela Merkel német kancellárral.
  • Elmondta továbbá, hogy 15 és 100 milliárd forint közötti befektetésekről tárgyal jelenleg a kormányzat, és hogy új befektetés-ösztönzési csomagon dolgozik a HIPA.
  • A Nyugat-Balkán mellett más régiókra is kiterjesztik a magyar cégek külföldi terjeszkedését segítő állami programot, hogy minél több profitot hozzanak haza.
  • Az európai uniós eljárások indokolatlan hosszúsága miatt csúszik a paksi atomberuházás, de „nincs elbizonytalanodás” – mondta el a miniszter.

Szijjártó Péter (fotó: Bánkuti András Szijjártó Péter (fotó: Bánkuti András

Fotós kollégám nagyon kíváncsi arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt legközelebb kinek a társaságában tudja lefotózni: Putyin, Trump vagy Merkel?

Tájékoztatni fogjuk Önöket.

Kilátásban van Angela Merkellel a közeljövőben egy találkozó?

A közelmúltban találkoztak a Visegrádi négyek és Németország vezetői, akkor minden aktuális kérdést át tudtak tekinteni. Továbbá rendszeresen találkozunk az Európai Tanács ülésein.

Az aktuális politikai ügyek – Néppárt - miatt sincs erre szükség?

A CDU-nak új elnöke van.

Vagyis nincs miről egyeztetni?

Most nincs olyan új államközi ügy, amit ne tudnánk megoldani például miniszteri szinten.

És mi a helyzet az orosz és az amerikai elnökkel? Putyinnal évente szokott találkozni a magyar kormányfő.

Oroszországgal teljesen transzparens az együttműködésünk. Minden évben van egy magas szintű találkozó, a külügyminiszterek rendszeres kapcsolattartása mellett. Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök járt Moszkvában, idén Budapesten lesz a találkozó. Ennek az időpontjáról még egyeztetünk, valamikor a második félévben kerül majd erre sor.

Az európai parlamenti választások miatt?

Tavaly is szeptemberben volt a találkozó, tehát nincs ilyen összefüggés.

És a találkozó Trump amerikai elnökkel?

Amerikai viszonylatban is ugyanazt tudom elmondani, mint a német reláció esetében: jelenleg nincs olyan ügy, aminek a kezeléséhez a legfelsőbb szintre lenne szükség. Legutóbb az amerikai külügyminiszter járt nálunk; nem maradt olyan nyitott kérdés, amit ne vitattunk volna meg.

A magyar-német kapcsolatok gazdasági vonalon erősek, mondhatni sértetlenek. Ugyanakkor a politikai szálra ez nem igaz. Van lecsapódása a befektetői tárgyalásokon ennek a kiegyensúlyozatlan politikai viszonynak?

Sok német vállalattal tárgyaltam az elmúlt időszakban, és soha nem vetettek fel olyan politikai kérdést, ami a beruházási döntésüket befolyásolta volna. Amit mindenképpen pozitívan értékelnek, az a nálunk meglévő politikai stabilitás. A magyarországi döntésekre oly módon szoktak rákérdezni, hogy azoknak milyen gazdaságpolitikai kihatásaik vannak, a munkára rakodó adóterhek folyamatos csökkentése például kifejezetten érdekli őket. De semmilyen más aspektusban nem kerülnek elő a magyar-német bilaterális kérdések.

A német Bosch autóipari elektronikai alkatrészgyártó magyarországi bővítésének bejelentésén tett említést arról, hogy további német befektetések vannak a csőben. Mit lehet tudni ezekről?

18 potenciális német beruházásról van szó, mindegyik esetében versenyhelyzetben vagyunk. A beruházókkal a kormány nevében a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tárgyal az esetlegesen nyújtandó készpénztámogatásról.

Mely ágazatokban várható friss tőke?

Alapvetően az autóiparban és a szolgáltató központok ágazatában.

És milyen nagyságrendben?

A beruházások 15 és a 100 milliárd forint között mozognak.

Már nálunk jelen lévő vállalatok bővítéséről van szó, vagy új cégek települnének Magyarországra?

Főként már Magyarországon jelen lévő, termelő vagy kutatásfejlesztésben érdekelt cégek portfólióbővítéséről, vagy kapacitásnöveléséről van szó. Nyolcvan százalékban itt működő vállalatok újrabefektetéseiről tárgyalunk. Ez nekünk fontos visszajelzés, mivel ezek a vállalatvezetők személyes benyomások, tapasztalatok alapján hozzák meg a beruházási döntéseiket. Tehát nem tanácsadó cégek, referencialátogatások alapján döntenek a beruházásokról, hanem a mindennapi működési tapasztalatuk alapján.

Egyre-másra jelennek meg olyan elemzések, amelyek szerint akár már idén egy kisebb válság söpörhet végig a világgazdaságban. Mennyire ütésálló a magyar gazdaság egy újabb válsággal szemben, és például a német cégekkel folyó tárgyalásain ez a téma előkerül-e, hogy milyen kilátások vannak a gazdaságot illetően?

A magyar gazdaság eredményei jók, a gazdasági növekedés tavaly több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, de természetesen igyekszünk minden forgatókönyvre felkészülni. 2014 óta minden évben sikerül meghaladni az addigi legjobb beruházási szintet: tavaly 98, az azt megelőző évben 96 magyarországi nagyberuházásról született döntés. Ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása most indul, vagy már folyamatban van, és ez stabilitást ad a következő évekre a magyar gazdaságnak. Ugyanakkor folyamatosan olyan versenyképességet javító intézkedéseket kell hozni, amelyek még ütésállóbbá teszik a magyar gazdaságot egy esetleges globális lassulás esetén. Ezért alakítottuk át a beruházás-ösztönzési rendszerünket úgy, hogy nemcsak munkahely-, hanem technológiai alapon is nyújthassunk készpénztámogatást. Az EKD (egyedi kormánydöntés alapján megítélt támogatás – a szerk.) kiszámításánál korábban kizárólag a létrehozandó munkahelyek számát vettük figyelembe. Ma már, ha új technológiát hoz be egy vállalat a versenyképessége javításának érdekében, akkor is támogatásra jogosult, ha nem hoz létre új munkahelyeket, de megtartja a már meglévőket és növeli azok hozzáadott értékét. A legutóbbi módosítással pedig csökkentettük azokat az értékhatárokat, amelyekkel igényelni lehet ezeket a támogatásokat, tehát alacsonyabb beruházási érték és kevesebb létrehozott munkahely esetén is fel lehet használni a keretet. A képzési támogatás összegét 3000 euróról 4000 euróra emeltük. A Befektetési Ügynökségünknek további javaslatai vannak a versenyképesség és a beruházás-ösztönzési képességek javítására. Ezeket a javaslatokat hamarosan a kormány elé terjesztjük.

A tárcánál vagy a kormánynál készülnek költség-haszon vizsgálatok az EKD-val kapcsolatban?

Természetesen. Csak akkor adható ez a támogatás, ha a cégek által vállalt monitoring időszakon belül pozitív megtérüléssel zárul a beruházás a költségvetés szempontjából. Számításba vesszük a létrehozott munkahelyekből, a vállalat árbevételéből fakadó adóbevételeket, és a több munkahelyből származó fogyasztásnövekedést. A technológia-intenzív beruházásoknál pedig a növekvő bérszínvonalból és a vállalat bevételéből eredő kiegészítő adóbevételeket. A végeredménynek pozitívnak kell lennie, máskülönben nem adható EKD-támogatás. A törvény szerint nem is lehet olyan döntést hozni, ami negatív megtérüléssel zárul. A vállalatok általában öt, de van, amelyik hét-tíz éves monitoring időszakot vállal. Nyilván a monitoring időszakának a hossza is befolyásolja az EKD-támogatás mértékét. Tavaly 1380 milliárd forintnyi (4,2 milliárd euró) beruházás érkezett a HIPA-n keresztül az országba, miközben a megkötött EKD-szerződések 135 milliárd forintról szóltak, tehát a behozott beruházások értékének kevesebb, mint tizedét tették ki.

Idén mire lehet számítani, mekkora beruházási értékről születhet szerződés?

2014-ben 60 beruházás jött Magyarországra, tavaly pedig már 98. Ezeknek a beruházásoknak az értéke pedig majdnem megduplázódott. Nehéz lesz felülmúlni az előző évet - gondoljuk minden év elején, aztán mégis sikerül. Az idei év első nagy sikere az SK Innovation 239 milliárdos beruházása Komáromban. Tavaly év elején még nem volt ekkora összegről bejelentésünk, időarányosan tehát már jobban állunk.

Várható idén olyan horderejű bejelentés, mint mondjuk a Mercedes gyár bővítése volt?

Az említett 239 milliárdos bejelentéssel a választ múlt időbe is tehetnénk. De igen, van még néhány nagy ágyúgolyó a csőben.

Visszatérve a magyar gazdaság ütésállóságára: a járműipar – amely a gazdaság alapját adja – az egyik legérzékenyebb ágazat, amelyik a leggyorsabban reagál egy válsághelyzetre. Ha innen nézzük, akkor is kijelenthető, hogy kibírna egy újabb krízist a magyar gazdaság?

A magyar autóipar diverzifikált. A vásárlók által tömeges jelleggel keresett típusoktól a prémium kategóriákig minden megtalálható. Az utóbbiak kereslete kevésbé van kitéve a gazdasági válságoknak. Mostanra elértük, hogy a magyar autóipar a teljes működési spektrumot lefedi, nem csak a termelésben, hanem a kutatás-fejlesztésben és a szolgáltatásban is. A Ford Magyarországra hozta az európai háttérközpontját, a Nissan az értékesítési funkciók egyik központját, a Jaguar pedig mérnöki központot telepít hazánkba. Az Audi elektromos motorokat gyárt, a Bosch az elektromobilitáshoz kapcsolódó gyártást és kutatást hozta ide, a Continental pedig az önvezető autózáshoz kapcsolódó kutatást telepítette Magyarországra. Kulcskérdés, hogy az egyes országok az innovatív, új autóipari korszak beruházásait meg tudják-e szerezni, vagy sem. Magyarország ebben sikeres volt az elmúlt két-három évben. A korábban idetelepült vállalatok a hagyományos termelési funkcióikat elkezdték kiegészíteni az innovatív korszak funkcióival. Ezért úgy gondolom, hogy nem okozhat problémát egy globális lassulás esetén, hogy a feldolgozóipar 29 százalékát a járműipar teszi ki.

Hogyan változott az elmúlt időszakban a befektetői preferencia, a legfőbb szempontok, amelyek alapján megszületnek a befektetői döntések?

Először is örömmel nyugtázzák a a 15 százalékos SZJA- és a 9 százalékos társasági adó mértékét. Ma, ha egy beruházóval tárgyalunk, nem tesznek fel kérdést adóügyben. Milyen kérdést is lehetne feltenni ilyen adómértékek mellett?  Ez óriási versenyelőnyt jelent. Meghatározó a digitalizáció kérdése, hogy a digitális infrastruktúra ki tudja-e szolgálni az IoT (a dolgok internetét), az ipar 4.0 által támasztott kritériumokat. Illetve fontos szempont még a munkaerő kérdése. Nem csak abban az értelemben, hogy lesz-e elég munkavállaló, hanem hogy képzettségben, minőségben rendelkezésre áll-e elegendő munkaerő. Ebben a kérdésben is meggyőző válaszokat tudunk adni. A képzési támogatások megemelése, a tanműhelyek támogatásának egyszerűbbé tétele növeli a versenyképességünket. Kezd beérni a német típusú duális szakképzés, amely képes lesz kitermelni a munkaerő kínálatot a magas hozzáadott értékű munkaerőkereslet számára. A magyarországi egyetemek elismertsége egyre nagyobb a nagyberuházók körében. Nem véletlen, hogy egyre több magas hozzáadott értéket képviselő, szolgáltató funkciót nyújtó vállalat keresi azokat a nagyvárosokat, ahol tízezres nagyságrendű egyetemista él. Azért mennek Miskolcra, Szegedre, Pécsre, Győrbe, mert magas az oktatási színvonal.

A digitális infrastruktúra vonatkozásában nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy Európa élvonalában vagyunk.

Érdekes felvetése volt a miniszterelnöknek az év eleji sajtótájékoztatóján, hogy a külföldi érdekeltséggel bíró magyar cégek akkora profitot hozzanak haza, amekkorát az itt működő külföldi cégek kivisznek tőlünk. A fizetési mérleg statisztika arról árulkodik, hogy nagyságrendi különbség van a két tétel között, nem az előbbi javára. Hogyan lehet ezt azonos szintre hozni?

A magyar gazdaság erősödésével egyre több az olyan vállalat, amely a hazai mellett más termelési helyszíneket is keres. Gondoljunk például a Richterre, amely számos országban nem csak kereskedik, hanem termel is. Ezeket a beruházásokat az Eximbankon keresztül tudjuk finanszírozni. Benyújtottunk a kormánynak egy előterjesztést arra vonatkozóan, hogy a Nyugat-Balkán országaiban hogyan segítsük a magyar vállalatok beruházásait annak érdekében, hogy jó eredményeket tudjanak elérni, és a termelt profitot haza tudják hozni. Ezt az előterjesztést a kormány elfogadta, most pedig az ehhez társítandó pénzügyi források ütemezésének az előkészítése zajlik.

Milyen konkrét segítséget, támogatást tud nyújtani a kormány? Piaci alapon működő vállalatokról beszélünk, de nyilvánvaló, hogy a miniszterelnöki vízió beteljesülése nem fog menni az állam közreműködése nélkül. Milyen eszközök állnak még az Eximbankon kívül rendelkezésre?

Politikai és diplomáciai eszközök egyaránt. A Nyugat-Balkán országai méretükben, népességszámukban alapvetően hasonló kategóriába esnek a közép-európai országokkal. Ezért nagyobb bizalommal fogadják a tőlünk érkező vállalatokat, mint egy nálunk nagyobb gazdasági erővel rendelkező országból érkező cégeket. Ez egy nagy előnyünk.

Állami tulajdonvállalás része ennek a koncepciónak?

Nem feltétlenül.

Milyen időtávban kell megvalósulnia a profit kiegyenlítődésének?

Hazárdjáték lenne évekbe önteni, el kell indulni és menet közben látni fogjuk.

A Nyugat-Balkán gazdasági meghódítása elég lesz ennek a tervnek a teljesítéséhez?

Ne nevezzük ezt így, ne teremtsünk ellenséges környezetet. Kétségtelen, hogy a földrajzi közelség és a régió megértése miatt a magyar vállalatok a többieknél versenyképesebbek tudnak lenni a Nyugat-Balkánon. A későbbiekben azonban más irányba is kiterjesztjük a programot. Elindulni azonban olyan térség irányába célszerű, ahol a legmagasabb a versenyképességünk.

Térjünk át a Brexitre. Csak az égiek tudják, mit akarnak a britek, hova fog kifutni ez az egész. A gazdasági hatás azonban már érzékelhető, a kilépési folyamattal járó bizonytalanság biztos nem tesz jót az üzleti kapcsolatoknak. Kell-e bármitől tartaniuk a hazai vállalkozásoknak, különös tekintettel a kkv-kra?

Én nem a magyar gazdaságot féltem, az egész Európai Unió versenyképességét éri kihívás a Brexit nyomán. A britek az európai gazdasági teljesítmény 14 százalékát adják. Abból a szempontból tartok a gazdasági hatásoktól, hogy ha nem tud az EU egy átfogó szabadkereskedelmi egyezséget kötni a britekkel, akkor egyrészt olyan akadályok kerülnek a brit-EU kereskedelmi kapcsolatok útjába, amelyek nehézségeket okozhatnak, másrészt a britek sokkal könnyebb helyzetben lesznek a szabadkereskedelmi egyezmények megkötését illetően a világgazdaság többi szereplőjével, amelyekkel adott esetben még nincs ilyen megállapodása az EU-nak. Így nem csak a britek, hanem más gazdasági partnerek preferencialistáján is hátrébb kerülhet az Európai Unió.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>

Egy londoni fogadóirodában mire fogadna, bent maradnak vagy kilépnek az EU-ból?

Ilyen fogadásba nem mennék bele. Azt tudjuk, hogy volt egy népszavazás, aminek van egy eredménye, az eredményt sajnáljuk, de a britek döntését tiszteletben tartjuk.

Új uniós költségvetési ciklus előtt állunk, és a hírek arról szólnak, hogy nehéz lesz forrásvesztés nélkül zárnunk az erről folyó tárgyalásokat.

Óriási viták lesznek, mert az előzetes javaslatokból az látszik, hogy a britek kilépése, az unió kisebbé válása dacára a brüsszeli bürokrácia egyre nő. Ellenezzük azt is, hogy bármiféle, a migrációt támogató, azt serkentő költségvetési elem kerüljön a közös büdzsébe. Nyilván mindenki meg akarja őrizni az eddigi pozícióját, erre törekszünk mi is.

Pakson még mindig nem indult el az építkezés, nem halad az atomerőmű bővítése, pedig az új blokkok átadási határideje már belátható időn belülre került. Van már új határidő? Mi van a hitelszerződéssel?

Süli János miniszter úr folyamatosan készíti elő a projektet, tegnap is azért kellett idő előtt ott hagynia a kormányülést (az interjút március 7-én vettük fel – a szerk.), mert itt jártak a Roszatom vezetői. Az előkészítési fázisban vagyunk. A Roszatom nagyon sok sikeres projektben érdekelt világszerte. Fontos, hogy megfelelő erőforrások kerüljenek allokációra a magyar beruházásnál is. A legnagyobb biztonsági körültekintéssel vagyunk csak hajlandóak haladni.

Tehát ki lehet jelenteni, hogy csúszni fog az átadás?

Már csúszásban van a projekt, tekintettel arra, hogy az európai uniós eljárások sokkal hosszabbak voltak az indokoltnál.

De erről korábban az volt a kormányzati álláspont, hogy behozható az így keletkezett időveszteség.

Meglátjuk. Egy biztos, a beruházás előkészítése nem állt le. Nincs elbizonytalanodás, minden az eredeti szándékok szerint zajlik.