Nem a spórolás miatt módosíthatta a kormány az autópálya-koncessziós szerződést, hanem azért, mert attól tarthat, hogy az Európai Bizottság tiltott állami támogatásként fogja kezelni a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó konzorciumnak történő kifizetéseket - írta a szabadeurópa.hu.
A portál emlékeztetett: a Miniszterelnöki Kabinetiroda május 8-án adott ki egy közleményt, amely szerint a kormány felülvizsgálta a gyorsforgalmiút-hálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést, és az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött. Hogy min spórol a magyar állam, nem derült ki, erre egy napot várni kellett.
Majd így folytatta: másnap, május 9-én a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletemberhez köthető Magyar Koncessziós Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője, Szimicsku László azt mondta az RTL-nek, hogy a szerződésmódosítás az M1-es autópálya kétszer három sávossá történő bővítését érinti, ezt idén nem kezdik el, két évig csúsztatják.
Az új szerződés alapján 2025 szeptemberéig kell elkezdeniük. Szimicsku László szerint itt az állam egyebek között az építéshez kapcsolódó kisajátítások költségein spórolhat. A szóvivő szerint ugyanakkor csak idén 297 kilométeren cserélik az aszfalt felső rétegét, vagyis a legtöbb tervezett beruházás elindul.
Nem tudni, hogy a kisajátítások mekkora összeget tesznek ki, de feltételezhető, hogy a költségvetés egészéhez képest jelentéktelen összegről van szó. Több információval szolgál ugyanakkor a kabinetiroda május 8-i közleményének utolsó bekezdése, miszerint „az elhúzódó háború okozta, előre nem látható hátrányos következmények ellenére a gyorsforgalmi koncesszió mint közfeladat és közszolgáltatás magas minőségi szinten történő ellátása prioritás, a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás és az ágazati és szakmai szabályok betartása mellett”. - idézte a lap a közleményt, amjd megállapítja:
Ez újdonság, eddig ugyanis nem volt szó közfeladatról és közszolgáltatásról az autópálya-kezelés esetében. Április 5-én jelent meg egy zavaros jogi nyelven megírt rendelet „a közfeladatok és közszolgáltatások biztosításával összefüggő jogviszonyok egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő alkalmazásáról”.
Az autópálya-koncessziós szerződés módosítását azzal indokolják, hogy a „koncessziós szerződés megkötésekor előre nem látható kormányrendeletnek történő megfelelés érdekében szükséges”.
A kormány tulajdonképpen olyan rendeletet hozott, amelyben az autópálya-koncesszió esetében közfeladattá minősítette az útkezelést és -üzemeltetést. Emiatt az előre nem látható esemény miatt kellett módosítani a szerződést, vagyis a kormány tavaly nem tudta, hogy idén majd ilyen rendeletet fog alkotni. Ezt követően április 13-án történt meg a koncessziós szerződés módosítása.
A szabadeuropa.hu szerint nagy valószínűség szerint ennek köze lehet az Európai Bizottság vizsgálatához. Az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága vizsgálja, hogy a kormány milyen körülmények között adta 35 évre koncesszióba kormányközeli üzletembereknek a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét.
Egy, a Szabad Európának nyilatkozó szakértőt a közfeladat és közszolgáltatás megjelenése az Altmark-ügyre emlékezteti. Az Európai Bíróság 2003-ban az Altmark Trans-ügyben hozott ítéletével alapvetően megváltoztatta az uniós tagállamok állami támogatásával kapcsolatos gyakorlatát. Egy tanulmány szerint a korábbi nem volt egyértelmű a tekintetben, hogy a közszolgáltatások állami finanszírozását állami támogatásnak tekintette-e, vagy sem.
