"A kötvények legnagyobb része zöld kötvény, vagyis forrásait igazoltan környezetvédelmi, klímavédelmi fenntarthatósági célokra fordítjuk" - jelentette ki Varga Mihály közösségi oldalán.
Megjegyezte azt is, nem volt ez mindig így. 2008-ban a baloldali kormány nem tudta fizetni a lejáró adósságokat, a piac nem volt hajlandó finanszírozni Magyarországot, végül az IMF-hez kellett fordulni - írta.
"Ma a válság ellenére is képesek vagyunk hosszú távra piaci forrást bevonni, köszönhetően az elmúlt évek következetes, hiteles gazdaságpolitikájának" - írja a pénzügyminiszter.
Azt írta, a bizalom visszanyerését segítette az eredményes adósság-kezelés: 4-ről 6 évre javult az adósság átlagos futamideje, kedvezőbbé vált a szerkezete, és biztonságosabb a finanszírozása is. Míg 2010-ben az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány 25 százalék alá javult, a külföldiek aránya pedig az államadósság finanszírozásban 65 százalékról 30 százalékra csökkent.
A Reuters azt írta a kötvénykibocsátásról, hogy ahhoz a piaci viszonyok távolról sem voltak ideálisak, hiszen a globális inflációs veszély és a Bank of Japan monetáris politikájával kapcsolatos spekulációk miatt a japán állampapírok hozama is többéves csúcsra emelkedett az utóbbi időszakban. Jól jelzi a piaci környezetet, hogy az év eleje óta 20 bázisponttal emelkedett a húszéves japán kötvények hozama, miközben tavaly az egész évben láttunk majdnem ugyanekkora mozgást..
