Elárasztották az új jogszabálytervezetek a kormányzati portált. Ezek egy része közvetlenül a zárolt európai uniós források hazahozatalát szolgálja. Az Európai Bizottság mérföldköveinek teljesítése érdekében az egyik, a Pénzügyminisztérium által benyújtott, ám Magyar Péter miniszterelnök aláírását viselő kormányrendelet-tervezet a nem felsőoktatási közérdekű alapítványok (kekva) vagyonának állami visszavételét szabályozza.
Míg a felsőoktatási intézményeket kezelő alapítványok működése folyamatos marad, a nem felsőoktatási kekváknak meg kell szűnniük, és vagyonuk ingyenesen visszaszáll az államra. Ez alapján az állam közvetlen felügyelete alá kerül többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a Mol – Új Európa Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány, valamint az Élvonal Alapítvány és a ZalaZONE Alapítvány vagyona is.
A vállalt határidők teljesítése érdekében a jogszabály egyszerűsíti a számviteli folyamatokat: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) az átvett alapítványi ingatlanokat és részvényeket az átadáskori, könyv szerinti értéken veszi nyilvántartásba az eljárás gyorsítása érdekében.
A tervezetben szerepel egy adminisztrációs könnyítés is, amely a Külügyminisztérium és a honvédség külképviseleteit érinti. A feladatellátáshoz már nem szükséges járműveket és eszközöket a jövőben egyszerűbb és alacsonyabb költségű eljárással lehet külföldön értékesíteni, amennyiben a vevő írásban nyilatkozik arról, hogy Magyarországon semmilyen gazdasági vagy nonprofit tevékenységet nem végez. A külföldön használt járművek hazaszállítása és itthoni értékesítése ugyanis rendkívül költséges.
A szélerőművi kapacitások bővülnek
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében (HET) szereplő energetikai reformok megvalósítása érdekében egy másik friss miniszteri rendelet 25 kiemelt járásban jelöl ki könnyített térségeket (főleg a Dunántúlon és Közép-Magyarországon), ahol leegyszerűsödik a szélerőművek létesítése és bővítése.
A HET-mérföldkő teljesítéséhez az energetikáért felelős miniszternek évente kötelezően gondoskodnia kell új csatlakozási pályázatok meghirdetéséről. A rögzített menetrend szerint 2026. augusztus 31-ig minimum 700 MW, 2030-ig pedig összesen legalább 4000 MW szélerőművi csatlakozási pályázatot szükséges lebonyolítani. A szabályozás kiemelt célja a beruházások társadalmi elfogadottságának növelése és a helyi közösségek szerepvállalásának erősítése.
A pályázó magáncégeknek a kijelölt állami vállalat vagy a helyi önkormányzat részére legfeljebb 30 százalékos vételi jogot (tulajdonrészt) kell biztosítaniuk a társaságukban. Ennek hiányában a csatlakozási jog elvész. A beruházóknak emellett kötelező igazolniuk a végső tényleges tulajdonosuk kilétét is.
Jön a lakossági rugalmas áramár
A reformok az egyetemes szolgáltatást is érintik, ahol megjelennek a rugalmas villamosenergia-árat tartalmazó szerződések.
Ez a tőzsdei mozgásokat lekövető, dinamikus árazást jelent: a hivatalos indokolás értelmében a kedvezményes lakossági és mikrovállalkozói sávhatárig (azaz az átlagfogyasztás mértékéig) a rezsivédelmi egységárak változatlanul megmaradnak, és a szolgáltatás biztosításához szükséges energiaként veszik azokat figyelembe. Az e feletti áramfogyasztást viszont az egyetemes szolgáltató már a piaci árak mozgását lekövető, rugalmas áron számolja el.
Fotó: DepositPhotos
Az óránként változó áramár Nyugat- és Észak-Európában már elterjedt gyakorlat, és bevezetése az uniós tagállamok számára kötelező irányelv. Spanyolországban a háztartások több mint fele ebben a rendszerben működik, míg a skandináv államokban az okosotthonok automatikusan azokra az éjszakai vagy délutáni órákra időzítik a fogyasztást, amikor a legalacsonyabb a tarifa – számol be az Eliq.com.
Németországban a Dennis Weidner beszámolója szerint a megújulóenergia-források csúcsidőszaki túltermelése miatt rendszeresek a negatív árak, amikor a fogyasztóknak a szolgáltató fizet az áramfelhasználásért. Az Európai Unió célja a rendszerrel a fogyasztók aktívabb hálózati szerepvállalásának és a tudatosabb zöldenergia-használatnak az előmozdítása.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek véleményezési határideje 2026. augusztus 21., a rendeletek a kihirdetésüket követő napon lépnek hatályba.
