Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi ülésén nem nyúlt a 6,5 százalékos jegybanki alapkamathoz. A döntés hátteréről szokás szerint Varga Mihály, az MNB elnöke számolt be.
Az MNB még kevésbé hisz a kormány prognózisában
Már csak 0,6 százalékos GDP-növekedést vár a jegybank, szemben a három hónappal korábbi 0,8 százalékkal és a kormány 1 százalékos előrejelzésével, miközben az inflációs prognózisát 0,1 százalékponttal lejjebb vitte, 4,6 százalékra.
Az MNB már csak 0,6 százalékos növekedést vár
Az infláció pedig 4,6 százalék lehet a legújabb Inflációs jelentés szerint, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a három hónappal korábbi előrejelzésnél. Igaz, akkor még augusztusi, most viszont már novemberi árrésstop-kivezetéssel számolt az MNB.
Itt vannak a részletek
Varga Mihály szerint elsősorban a mezőgazdasági gyengébb teljesítménye (az aszályhelyzet) miatt rontott a 0,8 százalékos három hónappal ezelőtti GDP-prognózisát 0,6 százalékra.
Az infláció az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Éves átlagban idén a júniusi előrejelzéshez képest némileg alacsonyabban, 4,6 százalékon, 2026-ban pedig kissé magasabban, 3,8 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index. 2027-ben 3,0 százalékos infláció várható. Az alappálya mentén a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.
Ezért vár alacsonyabb gazdasági növekedést az MNB
Az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben. Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését.
Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. Az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható. A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzéssel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.
A hazai hitelezést továbbra is kettősség jellemzi
Júliusban a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a visszafogott vállalati hitelkeresletben nem látható érdemi fordulat – mutatott rá Varga Mihály.
Az elmúlt hónapokban bejelentett hitelprogramok és támogatások egy egyébként is aktív lakáspiacon érvényesülnek, így összességében a háztartási hitelállomány éves növekedése 2025 végén 17–20 százalék, 2026 folyamán pedig 18-22 százalék lehet. Az MNB előrejelzése szerint a vállalati hitelállomány 2025-ben és 2026-ban is 2,0 százalékkal bővülhet. A hazai bankrendszer tőkeellátottsága és likviditási helyzete erős, akár érdemben nagyobb hitelkereslet kielégítésére is alkalmas.
Bizonytalan gazdasági környezet
Az MNB elnöke szerint az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az elmúlt hónapokban megkötött kereskedelmi megállapodások hatására a globális konjunktúrakilátások némileg javultak. Hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasági növekedése ugyanakkor továbbra is visszafogott.
1,5 százalékpontos csökkenést hozott az árrésstop
Augusztusban az infláció az előző hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, a maginfláció pedig 3,9 százalékra mérséklődött. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírtak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg – hangsúlyozta Varga.
Az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban. A rövid távú vállalati árvárakozások visszafogott dinamikát jeleztek augusztusban. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak.
November 30-ai árrésstop-kivezetéssel számol az MNB
A lakossági inflációs várakozása alapvető fontosságú a jegybankelnök szerint.
Az MNB az inflációs prognózisát arra a feltevésre alapozta, hogy november 30-án kivezetik az árrésstopot.
Alternatív forgatókönyvek
Varga tájékoztatása szerint a Monetáris Tanács három alternatív pályát emelt ki az inflációs jelentésből:
- Erősebb fogyasztás: magasabb növekedés és inflációs pálya
- Geopolitikai feszültségek: gyengébb növekedés, magasabb infláció
- Elhúzódó dekonjunktúra: alacsonyabb növekedési és inflációs pálya
Az MNB nem hisz a gyenge árfolyamban
Újságírói kérdésre Varga Mihály elmondta, hogy a gyenge forintárfolyam nem járul hozzá tartósan egy gazdaság felzárkózásához és versenyképességének javításához. Az MNB elnöke úgy véli, a kormánynak bármikor is lett volna ilyen törekvése, majd szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, az árstabilitás-fókuszú, stabilitásorientált megközelítést alkalmazzák.
Folyt. köv. október 21-én
Befejeződött Varga Mihály sajtótájékoztatója. A Monetáris Tanács következő ülése október 21-én, kedden lesz.
