„Több kategóriába sorolhatóak a cégek, de az infláció figyelembevételével összességében 10 százalék, plusz-mínusz 2 százalék teljes piaci bérkorrekció várható" – foglalta össze eddigi tapasztalatait Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerőkölcsönzők Országos Szövetségének elnöke.
Hozzátéve: akik a novemberi háromoldalú megállapodást követően már tavaly korrigálták a minimálbér-közeli fizetések egy részét, azok – ennek egyik pozitív hozadékaként – erősítették a munkavállalói megtartás esélyét, s ezen keresztül csökkenteni tudták a fluktuációt. A tapasztalatok alapján a munkavállalók felé ez jó döntésnek bizonyult.
Olyan cégekre is van példa, amelyeknél a bérstruktúra ugyanezen a szinten volt, s a törvényi kötelezettségnek eleget téve, idén emeltek az előírt mértékben. Azokat a piaci szereplőket, akiket a minimálbérnél, garantált bérminimumnál jóval magasabb bérsávban foglalkoztatnak, nem érinti a változás. Általános gyakorlat náluk, hogy január 1-je és június közötti időszakban korrigálják a béreket. Mivel sok esetben külföldi a tulajdonos, elcsúszik a pénzügyi év nyilvántartása a naptári évtől.
Csizmadia szerint a kölcsönzött dolgozók a munkába lépés pillanatától egyenlő bérrel és egyenlő esélyekkel indulnak a saját foglalkoztatottakkal.
Az elnök szerint 65 ezer betöltetlen állás van ma Magyarországon, amit várhatóan megdupláznak a folyamatban lévő, idén lezáruló ipari beruházások. Miközben a szinte teljes foglalkoztatás alacsony munkanélküliségi rátával párosul a piacon, egyre nagyobb szerepet kap az automatizálás, illetve a félautomatizálás, ami kvalifikáltabb munkavégzést biztosítva emeli magasabb szintre a humán erőforrást.
Csizmadia hangsúlyozta a béremelés fontosságát és szerepét, hogy csökkentse a fluktuációt. Néhány területen már érződik a felzárkózás az európai bérszínvonalhoz. Ez csökkentheti az elvándorlás mértékét és adott esetben hazacsábíthatja a külföldön dolgozó magyarokat.
