Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint az orosz–ukrán háború jórészt logisztikai háború. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy melyik fél bírja tovább utánpótlással. Nem véletlen, hogy mindkét fél a hagyományos lőszerbeszerzési forrásokat keresi - jelentette ki a Szabad Európának adott interjújában.
A magyar haderővel kapcsolatban azt mondta, hogy valóban tervben van egy sorozatvető osztály létrehozása azért, mert azt látják, mennyire fontos a mélységi csapás képességének megléte. De cél az is, hogy a lövész-, harckocsizó, tüzér- és a könnyűlövész-alakulatokat is drónokkal lássuk el annak érdekében, hogy a mindennapi katonai kultúránk részévé váljon a drónképesség. Egyúttal persze a drónelhárításra is figyelnünk kell, jelenleg azt tanulmányozzuk, milyen elektronikai és mechanikus eszközök állnak a rendelkezésre ezen a téren.
Böröndi beszélt arról is, hogy a magyar hadseregnek meg kellett változtatni a logisztikai gondolkodásmódját is. Jóval többet kell digitalizálni, és gördülékenyebbé tenni az utánpótlást, az alkatrészellátást.
Arra a kérdése, honnan kapnak információkat Ukrajnáról, azt mondta, hogy teljes mértékben cáfolja, hogy nem kapunk meg minden információt.
"Minden tagállam a NATO illetékes bizottságán keresztül kapja az információkat, amelyet összevetnek a saját adataikkal és értékeléseikkel. A NATO konkrét tudása a szövetségesek saját információinak összeadásából származik. Mindenki hozzájut a betett információkhoz, mindenki egységesen hozzáad, és ki is vesz ebből. Nincsenek zárt csatornák. Információhoz jutunk az Európai Uniótól is".
A tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban hozzátette: "Egy nukleáris fegyver bevetése egy viszonylag hosszú folyamat eredménye, megvan a maga eszkalációs spirálja. A NATO-nak van erre egy külön skálája. Ez alapján az elmúlt időszakban csekély mértékben nőtt egy atomfegyver bevetésének lehetősége, de – hangsúlyozom – ennek mértéke még mindig nagyon alacsony"
Böröndi a honvédség harcoló alakulataira vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy "harcoló alakulataink három lövészdandárral rendelkeznek, plusz a harckiszolgáló, harctámogató elemek. Ezeknek a feltöltöttsége jelenleg hetven-nyolcvan százalékos, és folyamatosan nő. Én arra törekszem, hogy a honvédség érdekében nem adminisztratív feladatot ellátó katonák számát folyamatosan növeljem".
Svédország NATO-csatlakozásáról pedig kijelentette: "Ez elsősorban politikai kérdés. Én szakmai szempontból azt mondhatom, hogy a svéd hadsereg megfelelő állapotban van ahhoz, hogy NATO-tag legyen".
