A pillanatnyi helyzet
Mindezt azon a zoom-beszélgetésen osztották meg az érdeklődőkkel, amelyet a KOVIDŐK Facebook-csoport tartott tegnap este. A jelenlegi romló járványügyi helyzetről Dr. Szlávik János belgyógyász, infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa úgy fogalmazott:
„Valami megváltozott, mióta a brit mutánssal találkoztunk. Fiatalabbakat is támad, mások a tünetek és nagyobb a halálozás.”
Saját kórházának intenzív és infektológiai osztályainak ágytelítettsége 90-95 százalékon áll. Nehezen tudná a harmadik hullám csúcsát megjósolni most, a felfutó szakaszban, de egyesek március végére-április elejére becsülik. Nehéz 2-4 hét vár az egészségügyre, de úgy látja, hogy az egészségügy meg fog vele küzdeni. Át lehet csoportosítani orvosokat, de eddig még nem volt szükség olyan nagy logisztikára, mint az őszi hullámban. Akkor orvostanhallgatókat csoportosítottak át, így állt össze egy 50 tagú csapata, akik rövid idő alatt beletanultak a feladatokba, s akár újra összeállhatnak, ha kell.
„A hatvani kórházban nagyjából 95-98 százalékos a Covid-telítettség, és a sürgősségin a betegek 50-60 százaléka Covid-tünetekkel jelentkezik”
– mondja Dr. Zacher Gábor toxikológus szakorvos, aki jelenleg mentőorvosként dolgozik a vidéki kórházban, s hozzáteszi: előfordul, hogy komplett családok kerülnek be a kórházba, és néha csonka családok távoznak.
Véleménye szerint is bírja az egészségügy a terhelést, mert van még némi tartalék, hiába fáradtak, nem fogják feladni.
„A fradi-szív visz előre minket, az utolsó emberig ki fogunk tartani” – fogalmaz focinyelven a toxikológus.
Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója a rendelésein gyászt, depressziót és kilátástalanságot és kétségbeesést tapasztal az embereken. Ezért jó, hogy van kurázsi és elkötelezettség az egészségügyi dolgozókban, akiket már nem tud úgy ledönteni a vírus, mint az első hullámban, hiszen be van oltva szinte mindenki közülük.
„Fontos az embereknek megtanítani, hogyan birkózhatnak meg a pszichés terheikkel, mert saját maguknak is tudnak segíteni" - mondja.
Ezek a módszerek tanulhatóak, a legjobb antidepresszív mód például az egészséges életmód. De kiemeli a mindfullnes-t, amely a létbizonytalan társadalmakban jött létre és most remekül használható.
Oltási hajlandóság
Arról, hogy változott-e az oltási hajlandóság Szlávik doktor azt mondja, érdekes dinamikája van a folyamatnak. Decemberben meglódult az oltási kedv, aztán az oltásellenes hangok miatt alább hagyott, aztán megint meglódult, amikor az első oltottaknak nem lett bajuk és egyre több oltás jelent meg. Most pedig, a védettségi bizonyítványnak köszönhetően még többen hajlanak már az oltásra, köztük a fiatalok is.
„Az a jó oltás, ami bennünk van, mert az véd meg. Persze van a vakcinák között némi különbség, de a cél ugyanaz” - mondja.
De hozzáteszi, hogy jó lett volna, ha az oltási kampányokat megelőzik az oltást segítő reklámok, amikkel most már utólag lehet is találkozni.
„Oltani mindenek előtt!” – jelenti ki Zacher Gábor.
Mert a mérleg egyik serpenyőjében ott van, hogy meghalhatunk, a másikban az öt, lassan hat vakcina. Ugyanakkor azt látja, hogy burokban kapnak információt az emberek, ezért emberközelivé kéne hozni a kórházakban zajló életet.
„A dunaszerdahelyi kórházban készült riport a valóságot mutatta meg, amire szükségük van az embereknek. De a magyar kórházak tabuk ilyen szempontból, alig-alig engednek be forgatócsoportokat vagy újságírókat” – hívja fel a figyelmet az orvos a létező jelenségre.
A pszichiáter Purebl szerint a Covid mindennél rosszabb és kiszámíthatatlanabb, mint bármelyik oltás. A fiataloknak pedig fontos lenne elhinniük, hogy ez nem az a Covid, amit eddig ismertünk
„Akkor oltják be az emberek magukat, ha látják, hogy a szomszédnak nem lett baja, mert így működik az emberi viselkedés”.
Így hat a pszichénkre
Purebl György szerint óriásiak a járvánnyal járó pszichés terhek, 2020 végére a depresszió gyakorisága megháromszorozódott, a szorongásos zavarok megduplázódtak, a transzgenerációs szorongások gyakorisága pedig ugrásszerűen megnőtt.
Magyar mentális statisztikai adatok hiányában Zacher Gábor amerikai adatokat hozott, például 2020-ban 8 millió doboz nyugtató fogyott a tengerentúlon, 500 ezerrel több, mint 2019-ben – ezekből lehet a magyar helyzetre is következtetni. Az otthoni magány a szerhasználatok szempontjából nem jó, még több alkohol és még több dohány fogy, nő az online függőség és sorozatfüggőség, kérdés, hogy ezekről le tudunk-e majd szokni?
„Egy pozitív hozadéka azonban van az otthoni létnek: nehezebb lett kábítószerekhez hozzáférni, és fel is ment az áruk. Otthon nincs olyan nagy kedv ezek használatára, ezért az alkalmi drogfüggőség legalább visszaesett.”
Szlávik János az egyik legnagyobb pszichés megterheléssel a Covid-osztályokon találkozik, ahol a kórházba került emberek egyedül, kiszolgáltatva fekszenek és nem tudnak kapcsolatot teremteni a szeretteikkel.
„A kritikus helyzetű embereknek ezért megengedem a látogatást, de borzasztó lelki teher az egész”.
Purebl György szerint fel lehet vértezni magunkat a tartós bizonytalanság ellen is, és ebben jó barátunk lehet az internet, ahonnan megbízható helyekről meg kell tanulnunk a feszültség oldását, illetve most már elég sok online segítő szervezet is létezik.
„Az akut járvány lezajlása után valószínűleg egy pszichés cunami is várható” – mondja a jövőről a pszichiáter, aki azzal zárta a beszélgetést, hogy egy 30 országban zajló reprezentatív WHO-vizsgálatnak egy hét múlva lesznek meg az eredményei, melyben Magyarország is részt vett.
Az élő beszélgetést a két nemzetközileg elismert szegedi kutató – dr. Horváth Péter informatikus és dr. Kintses Bálint biológus – vezette, akik rendszeresen szerveznek kerekasztalbeszélgetéseket a jelenleg legforróbb témákban.
