Ez azért fontos, mert több érdekes következtetés levonható Matolcsy György rövid írásából. Talán a legfontosabb, hogy Matolcsy láthatóan teljes mértékben tudatában van a gazdaság reflexív természetének - ami egyébként népünk nagy ellensége, Soros György, gazdaságról és piacokról szóló könyveinek legfontosabb üzenete - azaz annak, hogy a gazdasági szereplők gondolatai/várakozásai visszahatnak a gazdaságra, a gazdaság pedig a szereplők gondolataira. Ha a gazdasági szereplők hisznek a növekedésben, optimisták, akkor beruháznak és fogyasztanak, emiatt kiderül, hogy optimizmusuk megalapozott volt, tényleg lesz növekedés - és ez fordítva is igaz.
A gazdasági folyamatokban nagyon sok az ilyen önbeteljesítő jóslat, és láthatóan Matolcsy számára kiemelt fontosságú a várakozások menedzselése, ezért is írja, hogy nemhogy vége van az aranykornak, de csak most kezdődik! Ebből a szempontból a jegybankelnök tudja, hogy neki - sőt minden gazdaságpolitikusnak - mindig a lehető legjobb jövőt kell sugallnia, még akkor is ha vannak kétségei, mert így a legvalószínűbb, hogy ez a szép jövő - legalább részben - megvalósul. Ezért is "mérges" Varga Mihályra, aki sokkal inkább szakértői megközelítést alkalmazott. Egy gazdaságpolitikus mindig sugározzon a jókedvtől, és sugalljon a lehető legrózsaszínebb jövőt, és akkor valószínűbb, hogy így is lesz - ez a mögöttes üzenete Matolcsy írásának. Egyébként Trump ugyanezt csinálja az összes twitter-bejegyzésében.
Miközben Matolcsy megfeddi Vargát, hogy nem elég optimista képet sugároz, ő maga meglepő módon ezután belengeti azt, hogy a német autógyáraktól való függés igen veszélyes lehet és gazdasági lassulást/problémákat okozhat. Ez önellentmondásnak tűnik, de nem az. Ezzel ugyanis arra próbálja ösztökélni a kormányt, hogy ezt a veszélyt kivédendő, kezdje már meg végre az MNB 330 pontos versenyképességi csomagjának a minél gyorsabb implementálását.
Ez valóban üdvös lenne, de láthatóan van ellenállás sok ponttal szemben a Fideszen belül, hiszen ha nem lenne, nem kellene ezt Matolcsynak ennyire erőltetni. Ennél a pontnál derül ki, hogy Matolcsy tudatosan játssza a "cheerleader" szerepét, tisztában van vele, hogy jelentős strukturális változások nélkül nem érjük utol Ausztriát, de még Csehországot sem, hiába ír arról 2 bekezdéssel korábban, hogy de. Nyilván tisztában van a tényekkel, miszerint 9 éves kormányzásuk alatt bár volt felzárkózás Európához, de ennek üteme kevés, és a "magyar modell" ellenére semmivel sem jobbak az eredményeink mint a régiós átlag.
Végül a forintárfolyamról beszél a jegybankelnök, ez nem annyira izgalmas, hiszen eddig is tudtuk, hogy a devizakockázatoktól nagyrészt megszabadult Magyarországon a forint szerepe a villámhárító: ha gazdasági probléma, baj, nehézség, lassulás van, akkor ezt exportélénkítéssel/leértékeléssel ellensúlyozzák. Nem véletlen, hogy a recessziós félelmek közepette értékelődik le a forint, és nem véletlen, hogy ez az MNB-t egyelőre nem zavarja.
