A háború hatása a magyar gazdaságra

A PM az idei inflációt 4,5 +/- 1 százalékra várja, s tartható a 4,5 százalékos államháztartási hiány is. Az iraki háború a magyar gazdaságra közvetetten, az exportpiacok kisebb növekedési kilátásain keresztül hat, a fejleményeket folyamatosan figyelemmel kísérik - derült ki a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón.

Erről László Csaba pénzügyminiszter beszélt a kormányülést követő tájékoztatón szerdán kijelentve: "A kormány folytatja a tavaly elfogadott gazdaságpolitikát és nem lát okot változtatásra vagy érdemi beavatkozásra." A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az iraki háborúnak nincs közvetlen hatása a magyar gazdaságra illetve a külkereskedelemre. Elismerte azonban, hogy a háború következményeként Magyarország főbb exportpiacainak növekedési kilátásai romlottak, amit figyelembe kell venni a gazdaságpolitika alakításánál.

A kormány pozitívan értékelte, hogy tavaly az utolsó negyedévben gyorsult a gazdaság növekedése - mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a bővülés szerkezete nem volt kedvező, mivel ezt nem a beruházások növekedése húzta. A kormányülésen szót ejtettek a forint árfolyama elleni támadást követően kialakult helyzetről.

László Csaba beszámolt arról: a kabinet örömmel nyugtázta, hogy a spekulációs válság lezárása után a monetáris szabályozó rendszer is visszaállt a normális mederbe, működik a Magyar Nemzeti Banknak a szokásos szabályozó mechanizmusa. Hozzátette, hogy a kormány és a jegybanki intézkedést követően a forint árfolyamában és a kamatszintekben egy olyan egyensúly közeli állapot jött létre, ami a gazdaságpolitikai célok teljesítését jobban szolgálja a korábbinál.

László Csaba közölte: a foglalkoztatás és a versenyképesség javítására további elemzések és intézkedések szükségesek. A kormány is támogatja, hogy a munkaadók és a munkavállalók részvételével, a jegybank bevonása mellett középtávon biztosítsák a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, a szabályozott árak, a bérek és az adók tekintetében - mondta László Csaba.