A szürke zóna miatt jobban áll a gazdaság

Márpedig a nevezett gazdaság szélesedéséhez a változások alaposan hozzájárultak, elsősorban a vállalkozói szektor nagy mérvű kiszélesedésével. Mi több, az utóbbi évek szabályozóbeli és szociális alapú változásai is csak növelték ezt.

A Linzi Egyetem közgazdásza, Frederich Schneider szerint a 2000-2001-es esztendő táján az árnyékgazdaság részesedése a nyolc kelet-európai ország egészét nézve megfelelt a hivatalos GDP 28 százalékának. Nem egészen egy évtizeddel korábban egy hasonló számításnál 23 százalék jött ki. S ez csak egy átlag, mert Csehország esetében "csak" 18 százalék, de Lettország esetében 40 százalék körüli, azaz a kelet-európai gazdaságok kibocsátásában 100 milliárd euró körüli érték nem kerül beszámításra.

A munkaerő-piacok is egészségesebbek, mint ami a (borús) tudósításokból kiviláglik. Az árnyékgazdaságban dolgozik Csehországban a lakosság 13, Észtországban pedig mintegy 33 százaléka. Lengyelországban egy tavalyi helyi felmérés az árnyékgazdaságban dolgozók arányát 19 százalékra tette.
Ezeket a pozitív tényeket ritkán tárják fel ezen országokkal kapcsolatban. A nevezett országok "gondolat beállítottsága" ugyanis a kudarcokat és a reménytelenséget láttatja. Megszokták azt, hogy mindenki egyenlő, politikailag inkorrektnek tartják a siker dicséretét, annak elismerését, hogy "munkanélküliek" serege dolgozik. Sok politikus nem érti meg a mai gazdaságot.

Ennek következménye, hogy a közvéleményt is ennek megfelelően befolyásolják. Lengyelországban a lakosság 68 százaléka látja úgy, hogy a helyzet romlott a kommunizmus összeomlása óta, noha a hivatalos kimutatások szerint is a fogyasztás az elmúlt tíz évben 55 százalékkal nőtt, miközben az EU-ben 26 százalékkal.

A nyugati sajtó is hajlamos átvenni a kelet-európai rosszkedv üzenetét, röviden igazabb képest kellene már közvetíteni - ésszerű elemek felhasználásával - erről a fejlődő, bár világfájdalmát érző régióról, Kelet-Európáról.