Az EU-ban az ipari termékgyártásban a jogilag szabályozott területen az ismertetett műszaki szabályozás alapján valósul meg a minőségi gyártás és a minőségbiztosítás. A közösségi szabályozás láthatóan épít az ISO 9001-es szabványban rögzített minőségirányítási rendszerre. A megfelelőség-értékelési eljárás egyes moduljai e szabványoshoz hasonló minőségügyi rendszert várnak a gyártótól, de általában nem igénylik ezek formai igazoltatását - az ISO tanúsítvány meglétét - a megfelelőség értékeléséhez.
Külkereskedelmi hatósági eszközrendszer
Az Európai Unió tagországai között tilos az import és az export mennyiségi korlátozása, és minden olyan intézkedés, amely ezzel egyenértékű hatású. Azonban a közerkölcs, köz-rend vagy közbiztonság, az emberi, állati és növényi élet és egészség védelme, a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján lehetséges az export, import, vagy tranzit tilalma vagy korlátozása, de ez nem képezhet önkényes diszkriminációt vagy burkolt korlátozást a tagország-ok közötti kereskedelemben.
Ebből következően a csatlakozás után lesznek nemzeti hatás-körben maradó (az egyes tagországok nemzeti törvényhozásától függő) szabályozási lehetőségek, illetve az EU-val teljesen konform harmonizált területek.
Napjainkra a magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban is nyitottá vált: az import mintegy 97 százaléka engedélymentesen érkezik be az országba, az exportban pedig a kivitel mind-össze 5 százalékára maradt fenn az engedélyezési kötelezettség. Az alábbiakban a jelenleg érvényben lévő külkereskedelmi hatósági eszközrendszert ismertetjük.
A cikk folytatása
Áruk és szolgáltatások szabad áramlása - 2. rész
Megfelelek-e majd a feszesen szabályozott közösségi versenyfeltételeknek? Honnan szerzem be a nélkülözhetetlen értesüléseket? Létezik-e olyan információgyűjtemény, amelyben érthető választ kapok az uniós készülődés mindennapjaiban felbukkanó kérdéseimre?
