Egészségtelen városok jó egészségüggyel

A települések vezetése szerint a lakosság egészségtelen életmódja negatív hatást gyakorol az egészségi állapotra: 62 százalék szerint rontja, 15 százalék szerint jelentősen rontja a lakosság egészségét, 19 százalék szerint pedig nem befolyásolja. 2002 második félévéhez képest romlott a települések vezetésének véleménye a lakosság életmódjáról. Legrosszabb véleménnyel a nagyvárosi népesség életmódjáról vélekednek a települések elöljárói. A települések 61 százaléka szerint a levegő minősége egészségtelen, 35 százalékuk szerint pedig közömbös az egészségi állapot szempontjából. 2002 második félévéhez képest több település jelezte, hogy egészséges a levegője. A fővárosban a rossz levegő a válaszadók 26 százaléka szerint jelentősen rontja a lakosság egészségi állapotát.

A települési hierarchiában lefelé haladva egyre kedvezőbb az önkormányzatok véleménye a település levegőjéről. Minden második ember olyan településen él, ahol a település vezetői szerint a sűrű közlekedés rossz hatással van az egészségi állapotra. A fővárosi önkormányzatok háromnegyede, a vidéki városok kétharmada szerint településén a közlekedés rontja a lakosság egészségi állapotát. Ez a községek 30 százalékában és a megyei jogú városok 40 százalékában is probléma.

Egészségügyi célú beruházásokra 2003-ban összesen 22 milliárd forintot fordítanak az önkormányzatok Magyarországon. Címzett és céltámogatással megvalósuló rekonstrukciót, fejlesztést, műszer- és eszközvásárlást az önkormányzatok közel negyede végez 2003-ban. Helyi finanszírozású rekonstrukciót, fejlesztést, műszer- és eszközvásárlást az önkormányzatok harmada végez, s e fejlesztésekre összesen 2,8 milliárd forintot költenek el 2003-ban. Működést elősegítő egyéb önkormányzati beavatkozást (pl. az intézmény tartozásának átvállalása stb.) a települések 8 százaléka valósít meg idén.