A Központi Statisztikai Hivatal összeállítása szerint az unióban a gazdasági növekedés évi átlagban 2,3 százalék volt ezekben az években. Az egységes Európa történetében mindössze kétszer fordult elő, hogy az előző évhez képest csökkent a kibocsátás az ország-csoport egészében: 1975-ben és 1993-ban. A folyamatos növekedés viszont az új évezred elejére lelassult, 2002-ben már csak 1 százalékos volt.
A tagállamok közül a legdinamikusabb fejlődésen Írország gazdasága ment keresztül, ahol 2002-ben a GDP 90 százalékkal haladta meg az 1995. évit. A szintén gyorsan növekvő Luxemburgban 47 százalékos volt a bővülés mértéke. A 2002. évi GDP Spanyolországban 28, Görögországban 26 százalékkal haladta meg az 1995-ös szintet.
Tavaly az EU összesített bruttó hazai terméke 9.162,2 milliárd euró volt, volumene 1 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az egy főre eső GDP 24.000 eurót tett ki. A csatlakozó országokban 2002-ben összességében 38 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék 1995-höz képest. Az átlagot jóval meghaladta a vizsgált évek alatt Lettország, Lengyelország és Észtország gazdasági növekedése, amelyek GDP-jüket 48, 47, illetve 44 százalékkal növelték meg - idézte az MTI-Eco a KSH jelentését.
A valamivel fejlettebb magyar, szlovák és szlovén gazdaság 30 százalék körüli bővülést mutatott, a cseh ütem volt a legcsekélyebb, mindössze 12 százalék hét év alatt. Az összeállítás szerint néhány országban a növekedés nem volt folyamatos, azt egy-egy visszaesés szakította meg. Csehországban 1996 és 1998 között 1,8 százalékos csökkenést regisztráltak, Máltán 2001-ben 1, Litvániában 1999-ben 2 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye.
Gyorsabb növekedés, lassú felzárkózás
A bruttó hazai termék (GDP) volumene az Európai Unió tagállamaiban az utolsó, 1995-ös bővítés óta összesen 17 százalékkal bővült, míg a most csatlakozó államokban ez idő alatt több mint kétszer ekkora, 38 százalékos bővülést mértek.
