Ehhez kapcsolódik a társfinanszírozás elve, amelynek lényege, hogy a támogatások felhasználását megelőzően elő kell teremteni a saját pénzügyi hozzájárulást. A strukturális alapok esetében a pénzügyi támogatásnak legalább a 25, de maximum a 75 százalékát nyújtja az EU. A kohéziós alapnál optimális esetben 10, illetve 15 százalékot tehet ki az önrész - mutat rá a Geonardo szakembere.
Ami még a strukturális alapokat illeti: az unió gyakorlata alapján megállapítható, hogy a tagország csak akkor juthat forráshoz, ha nemzeti fejlesztési terve tartalmazza az adott országban található régiók megalkotott programjait. További gyakorlati szempont az is, hogy az unió nem finanszíroz olyan projektet vagy tevékenységet, amely a pályázás idején már elkezdődött.
Egy új alap a felkészüléshez
Ahhoz, hogy jó pályázatok szülessenek, az egyik kézenfekvő megoldás magának a pályázatírásnak az oktatása lenne, de jelenleg alig van olyan képzési program Magyarországon, amelyik erre készítene fel. Ami van: az úgynevezett Pályázati Oktatónapok, továbbá létezik egy távoktatási program az Innostart Alapítvány koordinálásával. Viszont a közelmúltban hirdették meg a magyar kormány és az unió által közösen létrehozott Európa Pályázat Előkészítő Alapot, amely elsősorban önkormányzatok és nonprofit szervezetek részére szolgáltat majd ötleteket, illetve ad támogatást maguknak a pályázatoknak a kidolgozásához. A tervek szerint közel hatszázötven projekt előkészítését végeznék el őszig a nemzetközi nyílt tendereken kiválasztott szakértők, tanácsadói konzorciumok; a pénzt tehát nem közvetlenül az önkormányzatok, minisztériumok, civil szervezetek kapják, hanem a tanácsadóik.
Drávucz Péter
Hatszázmillióért már érdemes megtanulni pályázatot írni
Magyarország idén kétszáznegyvenmillió, jövőre pedig hatszázmillió euró uniós támogatást szeretne kapni, ám erre csak akkor van esély, ha professzionális pályázatokat dolgozunk ki és nyújtunk be Brüsszelben, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan. De mitől jó vagy nem jó egy pályázat?
