Hogyan vonható vissza a rendes felmondás

Egy később közölt újabb felmondáshoz joghatás nem fűződhet, mivel a munkaviszonyt csak egy ízben lehet rendes felmondással megszüntetni - ismertette a Világgazdaság a Legfelsőbb Bíróság (LB) által kifejtett véleményét, mely az alábbi ügyben született.

A jogvita felperesének létszámcsökkentés indokával mondtak fel. A felmondólevelet betegállománya alatt, az intézkedés keltét követő napon kapta kézhez. Felgyógyulása után megkereste volt munkáltatóját az elhelyezkedéséhez szükséges iratokért - tudósított a Világgazdaság. Ekkor, a korábbival azonos indokkal, de a keresőképtelenség lejártát követő dátummal új felmondást adott ki a cég, mondván, hogy a korábbi intézkedés - a felperes betegsége miatt - felmondási tilalomba ütközött. Az új felmondás állítólag az alkalmazott "tevékeny közreműködésével" készült. Az mégis munkaügyi bírósághoz fordult. Hivatkozott az első felmondás jogszerűtlenségére, és kérte az anyagi jogkövetkezmények megítélését.

Az első, és másodfokú bíróság után a felperes az LB-től kérte az ügy felülvizsgálatát, a munka törvénykönyvére hivatkozva, mely szerint cége csakis az ő írásbeli hozzájárulásával vonhatta volna vissza az első felmondást. Az LB alaposnak találta kérelmét. Rámutatott: a munkáltató a felmondást csakis a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával vonhatta volna vissza. Az első felmondás a közléssel hatályosult, és a cégnek kötelessége lett volna az iratok kiadása, függetlenül attól, hogy az intézkedés felmondási tilalomba ütközött. Az LB az adatokból nem látta bizonyítottnak, hogy a felperes jóváhagyta a felmondás visszavonását és az újabb kiadását. Okszerűtlennek és életszerűtlennek ítélte az LB azt a következtetést, hogy a dolgozónak érdekében állt az új felmondás, mivel a korábbi alapján is létesíthetett volna munkaviszonyt - számolt be a Világgazdaság.

Kapcsolódó anyagok
A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei a munkaviszony megszűnése esetén
Rendkívüli felmondás: nem kell megbeszélni