Középvállalati szinten élesedhet a verseny az EU csatlakozás után

Az uniós csatlakozás nem a multinacionális cégek, nem is az egy személyes, kis cégek piacán teremt majd versenyhelyzetet, hanem a 10-től 350 főt foglalkoztató kis- és középvállalkozásoknál – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke, az EU Kommunikációs Közalapítvány által rendezett fórumon. Különösen a szolgáltató szektorban kell kiélezett versenyre számítani, mert itt a bérek még mindig alacsonyak az uniós átlaghoz képest.

Vértes András a kis- és középvállalkozásoknak azt tanácsolta, saját maguk keressék meg a kiutat az erősödő versenyben, esetleg úgy, hogy összefognak egymással, vagy éppen egy külföldi céggel. Ezzel a szorosabb, vagy lazább kötelékkel előnyre lehet szert tenni a piacon, állami támogatást várni, legalább is tömegével, nem érdemes, bár az unió támogatja a kis méretű cégeket és a családi vállalkozásokat és ezek száma az unióban jelenleg csaknem 18 millió.

Szó volt arról is, hogy a csatlakozás elmaradása komoly gazdaságpolitikai válságot okozna, hiszen a külföldi tőke elbizonytalanodna arról, hogy mennyire megbízható befektetési terület Magyarország. A belépés akárcsak halasztása is a forint leértékelését, az infláció megugrását hozná magával. Csatlakozással négy százalék feletti, de halasztott csatlakozással 3,3 százaléknál nem magasabb gazdasági növekedésre lehetne számítani. A hosszú távú kimaradás tehát komoly életszínvonal romlással járna.

Vértes András szerint két éven belül három százalékkal magasabb inflációt is hozna a tagság hiánya, de szerinte erről csak elméleti síkon érdemes beszélni. Ami a befektetéseket illeti, a csatlakozással a részvényekben és a kötvényekben való megtakarítások növekedése is várható, tehát olyanoké is, amelyekről már az emberek az öngondoskodás jegyében döntenek.