Várhatóan egyre többen kezdenek majd érdeklődni a TQM bevezetésének lehetőségeiről. Ennek az alapvetően új vállalati kultúrának a kialakítása a menedzsment részéről is sok tekintetben teljesen új megközelítést igényel, melyre jelenleg a nagyvállalatok közül is kevesen vannak felkészülve. Ezért a közeljövőben elsősorban a TQM későbbi bevezetését megalapozó minőségtechnikák alkalmazására és kiterjesztésére célszerű a figyelmet összpontosítani.
A kisüzemek esetében a rövid távú aktuális minőségügyi feladat a jó gyártási gyakorlat tudatos megvalósítása, a HACCP rendszer tényleges működtetése. Megoldandó feladat a termékek élelmiszertörvény által kötelezően előírt rendszeres összetételi vizsgálatának általánossá tétele. A kisüzemekben nem látszik indokoltnak, hogy főállású, független minőségellenőröket alkalmazzanak, laboratóriumokat működtessenek. Ugyanakkor a biztonságos termék-előállítás részeként általánossá kell tenni a tudatos önellenőrzést, a külső szolgáltatók igénybe vételét a vizsgálatok elvégzéséhez. Az élelmiszerbiztonság megvalósítása érdekében különösen a sok kézi munka közbeiktatásával előállított termékeknél szükséges az állandó higiéniai felügyelet. Hosszabb távon csak azok az élelmiszer-előállító kisüzemek lehetnek életképesek, amelyek képesek a minőségirányítási rendszerek elemeit beépíteni saját tevékenységükbe.
Az elkövetkező időszakban a kereskedelmi láncok várhatóan teljeskörűen be fogják vezetni a HACCP rendszert saját bolthálózatukban. Ezzel párhuzamosan növekszik az igény a sajátmárkás termékek forgalmazása iránt. Ebben az értékesítési formában a kereskedő, mint élelmiszer élőállíttató jelenik meg. A tényleges gyártó jogi felelősségét a termék minőségével, biztonságával kapcsolatban átvállalja a kereskedő. (Ez még akkor is így van, ha a szerződésekben igyekeznek a felelősséget a gyártóra továbbhárítani). A megnövekedett felelősség szükségessé teszi, hogy az élelmiszer-biztonságról, minőségellenőrzésről jól felkészült szakértők alkalmazásával gondoskodjanak. Ezért várhatóan a nagy kereskedelmi láncok vagy kiépítik saját minőségirányítási rendszerüket és ennek részeként minőségellenőrző szervezetüket, vagy alkalmas szolgáltatót bíznak majd meg ezekkel a feladatokkal.
Feltehetően rövid időn belül a kereskedelem is kénytelen lesz nagyobb figyelmet szentelni a környezetvédelmi, környezetirányítási kérdések szabályozott kezelésére, így várható a KIR rendszerek kiépítése és integrált rendszerbe illesztése. A nagy kereskedelmi áruház láncok esetében az integrált rendszerek megvalósítására feltehetően az ipartól eltérő elemek bevonásával kerül sor. Egyrészt a jogszabályi kötelezettségek teljesítése miatt a BS 8800 szabvány szerint kiépítendő munkavédelmi és biztonságtechnikai rendszer, valamint integrálás a marketing irányítási rendszerekkel várható.
A kisebb kereskedelmi egységek, boltok számára várhatóan az elkövetkezendő időszakban a jó kereskedelmi gyakorlat tudatos megvalósítása, majd a HACCP rendszer bevezetése jelent kihívást. A minőségellenőrzéssel, minőségirányítással kapcsolatban felmerülő igényeket az üzletek dolgozói, vezetői feltehetően még hosszú ideig saját hatáskörben és kevésbé szabályozott formában fogják végezni. Megoldást jelenthet, ha alkalmas szolgáltatók elérhető áron megbízásos formában gondoskodnának egy-egy bolt csoport minőségirányítási feladatainak ellátásáról.
Merre tart a minőségirányítás az élelmiszergazdaságban?
A kérdés megválaszolása nem egyszerű feladat. Egyrészt magának az élelmiszergazdaságnak, pontosabban az élelmiszerláncnak a szereplői (mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer-kereskedelem) között is jelentős különbségek tapasztalhatók.
