A nyugat-európai országok az első félévben 29 százalékkal csökkentették az átvételt, s ezen belül Németország 44, Olaszország 34 és Franciaország 21 százalékkal kevesebbet vett át. A lap a Gazprom igazgató tanácsához közelálló forrásból úgy értesült, hogy a helyzet a harmadik negyedben sem változott jelentősen, s a partnerek kénytelenek lesznek bírságot fizetni. Elsőként az olasz Eninek kell elszámolnia január 18-án, azután a török Botas következik, majd a német E.On, a Gazprom legnagyobb vásárlója, illetve a szintén német BASF és RWE, végül pedig a francia GDF Suezen és Totalon a sor.
A Kommerszant nyugat-európai forrásokból megtudta, hogy a téma felmerült, amikor Vlagyimir Putyin Szalehardban szeptember 24-25-én találkozott a nyugat-európai gázipari partnerek képviselőivel, s hogy az érintett konszernek most vitatják, fizessenek-e, vagy sem.
A konszernek nem akarnak fizetni: egyebek között arra hivatkoznak, hogy a Gazprom sem fizetett Türkmenisztánnak, noha tavasszal 90 százalékkal csökkentette az átvételt, s hogy Putyin kormányfő Ukrajnának elengedte a bírságot. A fő érv azonban az, hogy nincs garancia a fogyasztás jövő évi növekedésére, sőt, a jelenlegi helyzet 2013-ig fennmaradhat. (Putyin szeptember 1-én állapodott meg Julija Timosenko ukrán kormányfővel, hogy Kijev csakis a valóban átvett gázért fizet, holott az év elején kötött szerződésben foglalt 40 milliárd köbméter helyett csak 33 milliárdot vesz.)
A nyugati nyilatkozók arra is rámutattak: a Gazprom a nyugati tőzsdéken is kínálja a gázt, noha ott az árak a hosszú távú szerződésekben foglaltak felét sem érik el, vagyis saját maga ellen dömpingel. Az orosz monopólium ilyen módon idén 13 milliárd köbméter gázt értékesít - összesen Európába 131 milliárd köbmétert ad el -, s ez azzal jár, hogy nagy partnerei elveszítik ipari vásárlóikat, mert azok a szabad piacon 116 dollárért veszik a gázt, miközben a Gazprom szerződéseiben 287 dolláros ár szerepel.
A Kommerszant a Gazprom egyik vezető menedzserét idézve azt írta: a konszern számít arra, hogy partnerei teljesítik vállalt kötelezettségüket. A szerződésekben kikötött minimális mennyiség általában a teljes szerződött mennyiség 80 százaléka. Bírságot a minimális mennyiségnél kevesebb gáz átvételéért szabják ki, s összege általában az át nem vett gáz árának 50-70 százaléka. Ugyanakkor a piaci helyzet javulása esetén a vevő kifizetheti a teljes árhoz való különbséget és megkaphatja a gázt.
Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis elemző cég vezetője szerint a Gazprom olasz, német és francia partnereire összesen mintegy 2-2,8 milliárd dollár bírságot - ha úgy tetszik, előleget - róhat ki a take or pay (vidd vagy fizess) elv alapján. Ilyen bírságokra volt már példa kisebb partnerek esetében, de a legnagyobb partnerekkel szemben a Gazprom eddig még nem alkalmazott bírságot az említett elv alapján.
A lap által megkérdezett szakértők szerint azonban a Gazprom kénytelen lesz rugalmasságot tanúsítani, annál is inkább, mert a januári orosz-ukrán gázháború idején elmaradt szállításokért maga sem fizetett bírságot. Emellett maga a Gazprom az európai export 20-21 százalékos - vagyis közel a szerződésekben kikötött minimális szintre való - csökkenését prognosztizálja.
A Kommerszant jól értesült forrásokból úgy tudja, hogy Alekszandr Medvegyev, a Gazprom Export vezetője szerdán terjeszt az igazgató tanács elé egy dokumentumot a külföldi fogyasztás csökkenése idején alkalmazandó stratégiáról, s ebben egyebek között javasolja megvizsgálni, hogy a gáz árának esetleges elválasztását a kőolajipari termékek kosarának árától - amelynek alapján jelenleg kalkulálják -, továbbá hogy csökkentsék a take or pay elv alapján alkalmazott bírságok mértékét.
