Botka László polgármester hangsúlyozta: az ELI megépítése Szeged város legfontosabb fejlesztési beruházása lesz a következő években. Szerinte a szegedi sikernek két oka van: egyrészt a Szabó Gábor akadémikus által irányított világszínvonalú lézerkutató csoport kiemelkedő tudományos teljesítménye, valamint az összefogás, amely megnyilvánult a Szegedi Tudományegyetem és Szeged város összefogásában, áll az eseményről kiadott közleményben.
A sajtótájékoztatón Bajnai Gordon miniszterelnök kiemelte: „Tavaly az Európai Technológiai Intézet helyszínéért rendezett pályázaton diadalmaskodott Magyarország, ma pedig egy fontos kutatás-fejlesztési projektet nyertünk el”.
A miniszterelnök hozzátette: „A válság közepén sem adhatjuk fel a jövőt, az ország fejlődését pedig a tudással alapozhatjuk meg”. A miniszterelnök ilyen, tudásalapú, a kutatás-fejlesztés legjobb magyarországi hagyományait képviselő beruházásnak tartja a lézerkutató létrehozását.
A leghatékonyabb központ
A sajtótájékoztatón elhangzott: az ELI felépítése Európát a lézeres technika bizonyos területein legalább egy évtizedre a világ élvonalába helyezi.
A beruházás alapvetően három nagy tudományos célt szolgál: az egyik az úgynevezett beamline rendszer előállítása. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítményének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig. A harmadik cél egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat.
Szuperlézer három helyszínen
A tervek szerint a beamline Prágában, az attoszenkudumos központ Szegeden épülne meg, míg a 100 petawattos rendszerre vonatkozó fejlesztések mind a két helyszínen, egymással szoros együttműködésben, de más technológiai megoldást keresve valósulnának meg. A román fővárosban pedig, egy fotonukleáris kutató központ épülne, ahol a nagyteljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálnák.
„A megépülő berendezést a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gyógyításig, elsősorban az onkológiai gyógyításig rengeteg mindenre lehet alkalmazni. Mivel a megcélzott intenzitás és teljesítménytartomány ma még előre láthatatlan effektusokat is produkálhat, újabb alkalmazások is lehetségesek. A ma még nem prognosztizálható felfedezések között számos Nobel-díjas eredmény is születhet, amiben magyar tudósok is osztozhatnak” – tette hozzá Szabó Gábor akadémikus, a kutatócsoport vezetője.
