Augusztus végéig formálisan is jóváhagyja az Európai Bizottság Magyarország számára az operatív programokban lévő uniós pénzek átcsoportosítását a válság enyhítésére. Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője szerint, ha el is húzódna a formális jóváhagyás, az elszámolás a módosítás benyújtásának időpontjától, tehát visszamenőleg lesz hatályos. A magyar kormány és a Bizottság képviselői az operatív programok módosításához szükséges egyeztetéseket eredményesen lezárták, már csak a formális jóváhagyás van hátra. Összesen 260 milliárd forintot csoportosítottak át a gazdaságfejlesztési operatív programokba, amelyekből elsősorban a meglévő munkahelyek megtartásához és új munkahelyek teremtéséhez nyújtanak vissza nem térítendő támogatást.
"Itthon leginkább a kkv-kat érinti a mostani válság, ezek a cégek ugyanis elsősorban helyi piacra termelnek, alacsony a tőkeellátottságuk, sok esetben a kapcsolatok hiánya is nehezíti a működésüket" - mondta el korábban Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. Szerinte a fentiek miatt célja a kormánynak, hogy pénzhez juttassa ezeket a kisvállalkozásokat, segítsen a munkahelyek megőrzésében, illetve új piacok meghódításában.
A szóban forgó vállalkozások egyébként meghatározó szereplői a magyar gazdaságnak: az ország bruttó nemzeti össztermékének 50 százalékát állítják elő, illetve az alkalmazottak 70 százalékát foglalkoztatják. Ugyanakkor a bankok gyakran kockázatosnak ítélik őket, ezért van szükség arra, hogy az állam beszálljon a finanszírozásukba. A minisztérium két fő eszközzel próbálja enyhíteni a cégek likviditási problémáit: egyrészt visszatérítendő hitelprogramokkal, másrészt pedig vissza nem térítendő támogatásokkal. Utóbbi kategóriában például támogatják az innovációt, a kutatás-fejlesztést, illetve az alkalmazottak képzését is.
Oravecz Péter szerint az európai uniós forrásokat utófinanszírozásban lehet felhasználni, azaz a projekt befejezése után történik az elszámolás, és ennek alapján utalják a pénzt, ettől az évtől kezdődően várhatóak komoly lehívások. A pénzügyi válság miatt a kormány 2008 decemberi döntése szerint elsősorban a gazdaságfejlesztési és a turisztikai beruházások, valamint a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós pályázatoknál az elnyert támogatás akár 40 százalékára lehet előleget igényelni, mégpedig a júliusban módosított határozat szerint 2009 végéig.
A szóvivő szavai szerint a mostani elszámolási időszakban a rendelkezésre álló teljes fejlesztési forrás 70 százalékát meghirdették mintegy öt és félezer milliárd forint összegben. Ebből több mint 2800 milliárd forint összegű pályázatot el is bíráltak, több mint 2400 milliárd forintnyi forrásra szerződést kötöttek, és eddig 430 milliárd forintot fizettek ki.
Mint azt Bajnai Gordon is hangoztatta a közelmúltban az európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési program két pilléréből az egyik a közvetlen pénzügyi válságkezelő eszközök, mely 1400 milliárd forintra rúg. Míg az 1800 milliárd forintot kitevő csomagban a nagy munkaerő igényű építőiparon keresztül próbálják a válság hatásait ellensúlyozni. Ebben a csomagban van több mint 800 európai uniós finanszírozású projekt: óvodák, iskolák, járóbeteg-ellátó és szakképzési központok, valamint infrastruktúra beruházások. Ezek közül a fejlesztések közül 300-ra megszületett a támogatási szerződés, ebből 240 esetben megkezdődött, vagy már be is fejeződött a közbeszerzési eljárás. Több mint 160 azoknak a fejlesztéseknek a száma, amelyeknél a tényleges építőipari munkák is megkezdődtek.
