A fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn kiadott, a magyar innovációs politikát értékelő tanulmányáról tartott összefoglalójában a szakember alacsonynak nevezte az innovációra fordított üzleti kiadások szintjét. A GDP 0,48 százalékának megfelelő arány kevesebb mint fele az EU-átlagnak. Ennek is közel háromnegyede teljesen vagy nagy részben külföldi tulajdonú cégektől származik - tette hozzá.
Jean Guinet kifejtette: nagy szükség van a kormány elkötelezettségére az innovációs rendszer szervezésében, valamint a támogatási környezet stabilitására. Kulcsfontosságú a természettudományos-műszaki diplomával bíró emberi erőforrás utánpótlásának biztosítása, akárcsak az üzleti szektor részarányának növelése a kutatás-fejlesztésben.
Az OECD szakértője hangsúlyozta: a kormánynak segítenie kellene az innováció területén inaktív magyarországi kis- és középvállalati (kkv) szektor ezirányú fejlődését, valamint az exporttámogatáson túl elő kellene mozdítania a kkv-k megjelenését a nemzetközi piacokon. A jelenlegi helyzet ugyanis egyoldalú: jelentősek az innovatív nemzetközi cégek Magyarországi pozíciói, ugyanakkor a magyar kkv-k külföldi jelenléte igen csekély.
Magyarország jelentős európai uniós támogatásokra számíthat az innováció és a k+f területén, ám fontos, hogy közben hazai finanszírozású programjaira is hangsúlyt fektessen - véli a szakember. A Magyar Tudományos Akadémia reformjáról megjegyezte: úgy tűnik, jó irányba halad.
Kolber István, a kutatás-fejlesztési államtitkár kifejtette: a kormányzat nyitott az OECD javaslataira, és elkötelezett az oktatás fejlesztése és az innováció előmozdítása iránt. Elmondta: a jelenleg többségében közfinanszírozású k+f tevékenységekben növelni kívánják az üzleti szektor részarányát.
