A bécsi távhőszolgáltató bemutatására szervezett sajtóút alkalmával Kovács Lajos követendő példaként említette, hogy az osztrák fővárosban a távhő közel negyven százalékát hulladékégetésből keletkező energiából fedezik. Budapesten 3,5 százalék ez az arány, a felhasznált energia többi részét erőművek állítják elő a FŐTÁV számára - mondta.
"Ez nagyon jó fejlesztési irány, ugyanakkor Bécsben is az első lépés egy olyan vezetékhálózat, egy körvezeték megépítése volt, amely fogadni tudja ezt az energiát" - mondta. A FŐTÁV decemberben szeretné beterjeszteni a fővárosi közgyűlés elé koncepcióját a hét nagy távhőellátó egységes rendszerbe kötéséről. A hőtermelő erőművek jelenleg ugyanis egyenként 20-30 ezer budapesti lakással alkotnak közös rendszert, egymással viszont nincsenek kapcsolatban. A koncepció célja, hogy "bárhol keletkező olcsó hőt bárhová el lehessen szállítani" - fejtette ki Kovács Lajos.
A bécsi távhőszolgáltató szakembereinek előadásában elhangzott: az üzleti forgalmát tekintve a 40 vezető osztrák vállalat közé tartozó Bécsi Energiavállalat (Wien Energie - WE) áram-, gáz-, illetve távhőszolgáltató leányvállalatai 2 millió lakosnak nyújtanak szolgáltatást. A WE több mint ötezer-négyszáz dolgozót foglalkoztat, forgalma a 2007-2008-as pénzügyi évben közel 2260 millió euró volt.
A távhőszolgáltató energiaforrását 35 százalékban termikus hulladékkelezők, 65 százalékban pedig az úgynevezett kapcsolt energiatermelés biztosítja. A hulladékhasznosító létesítmények közül három a távfűtőművek tulajdonában van, egyet pedig üzemeltetésre vett át.
Az osztrák fővárosban egy 120 literes szeméttartályra számított szemétdíj évente és háztartásonként 200 euró. A díjat az önkormányzat veti ki és szedi be az ingatlantulajdonosoktól, bérlakások esetében azonban a tulajdonos beleépíti a lakbérbe. A bevételt a termikus hulladékkezelésre, a komposztáló telepek és hulladékudvarok fenntartására fordítják. A szolgáltató számítása szerint a távfűtés havi költsége egy 70 négyzetméteres bécsi lakás esetében átlagosan bruttó 55 euró.
A bécsi távhő-vezetékrendszer teljes hossza közel ezeregyszáz kilométer. Jellegzetessége, hogy körvezetékben köt össze 11 hőtermelő létesítményt egymással és a fogyasztókkal. A hőveszteség 7-8 százalék. A bécsi szakemberek szerint az osztrák fővárosban felhasznált távhő bőven a határértékek alatti károsanyag-kibocsátással jár, és a gázüzemű fűtéshez képest feleannyi, az olajfűtéshez képest harmadannyi szén-dioxid-kibocsátást tesz lehetővé.
A Bécsi Távfűtőművek jelenleg 36 százalékos részesedéssel rendelkezik a piacon - 2009-es adatok szerint 295 ezer háztartás és több mint ötezer-nyolcszáz nagyfogyasztó van a hálózatban -, de a 2020-ra kitűzött klímavédelmi célkitűzések érdekében 50 százalékra akarja növelni részesedését. Ezt egyebek között új háztartások bekötésével, illetve a vezetékhálózat sűrűbbé tételével akarják elérni.
A fejlesztés egyik új iránya a 2007-ben beindított, hőfelesleget hasznosító távhűtési szolgáltatás. A szolgáltató számára jelentős beruházást igénylő, de alacsony üzemeltetési költséggel járó hűtési rendszereket elsősorban nem a lakossági fogyasztóknak, hanem nagyobb irodaépületek, egyetemek, kórházak hűtésére ajánlják.
MTI/Menedzsment Fórum
