"Az osztrák konszern azzal, hogy egy évvel ezelőtt (10 százalékról) 18,6 százalékra növelte Mol-részesedését, jelezte, hogy ellenséges átvételt forgat a fejében. Azóta az OMV folyamatosan kétfelé beszél" - idézte Hernádit a Format osztrák gazdasági-politikai hetilap pénteken megjelent legfrissebb száma. Jelenleg az OMV-nak 20,2 százaléka van a Molban.
Hernádi szerint az, hogy az Európai Bizottság a két vállalat esetleges egyesüléséről indított versenyjogi eljárása keretében eljuttatta kifogásainak jegyzékét az OMV-nak, azt mutatja, hogy "Brüsszelben, hozzánk hasonlóan, komolyabban veszik a versenyjogi problémákat, mint ahogy az OMV gondolta". Megjegyezte, hogy a szeptember 18-ára várható bizottsági döntés után elválik, vajon az OMV mindenáron fel akarja-e vásárolni a Mol-t.
"Én azt hiszem, hogy igen. Ráadásul függetlenül attól, hogy gazdaságilag van-e értelme" - vélekedett Hernádi Zsolt. Világossá tette, hogy a magyar vállalat a rendelkezésére álló eszközökkel továbbra is védekezni fog az ellenséges átvétellel szemben, hiszen az meggyőződése szerint értékvesztést okozna.
Leszögezte, hogy az ománi állami olajtársasággal (Oman Oil Company), a horvát INA olajtársasággal és a cseh CEZ villamos művekkel kötött stratégiai együttműködési megállapodások két szempontból is különböznek az OMV-ügylettől. Az említettek nem óhajtják bekebelezni a Molt, és a velük való együttműködés üzleti szinten történik.
Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy az OMV-val sohasem sikerült nyélbe ütniük hasonló üzleti megállapodást. "Kezdetben kétségkívül érdeklődést mutattak, de aztán utóbb minden megbukott azon, hogy egészében akartak minket, nem pedig csak társulni egy bizonyos üzlethez" - húzta alá. Hozzátette, hogy a Molnak éppen ezért kellett megszakítania a gázipari együttműködésről kezdeményezett tárgyalásait is az OMV-val.
