A globális üvegházgáz-kibocsátás 30 százalékáért felelős négy állam közös állásfoglalása szerint a hétfőn megnyílt koppenhágai ENSZ klímakonferencián "politikailag kötelező érvényű" megállapodást lehet elérni, jövőre pedig megköthető az új nemzetközi szerződés. Az előkészítő munkacsoport "2010 júniusáig elvégezhetné a munkát, amelynek eredményét az akkor ismét összeülő konferencia elé lehet majd terjeszteni" - áll a Reuters hírügynökséghez eljutott dokumentumban.
A négy ország szerint a szerződést a klímatudomány eredményeinek megfelelően annak alapján kell felépíteni, hogy a globális középhőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti szinthez képest. Számszerűsített kibocsátás-csökkentési előirányzatokat nem tartalmaz a közös állásfoglalás, azt azonban igen, hogy a szerződésben meg kell tiltani az üvegházgáz-kibocsátással összefüggő kereskedelmi korlátozásokat. "Az aláíró feleknek kötelezniük kell magukat, hogy nem alkalmaznak egyoldalú vámintézkedéseket a nagy kibocsátókkal szemben" - szögezte le Brazília, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság a koppenhágai ENSZ klímakonferencián képviselendő közös álláspontot rögzítő dokumentumban.
Más államok és országcsoportok is a tárgyalási pozíció körülhatárolásával indultak neki a 12 napos megbeszélés-sorozatnak. A 43 országot tömörítő úgynevezett kis szigetállamok szövetsége (AOSIS) - melynek tagjait különösen nagy veszélybe sodorhatja a klímaváltozás következtében beindult tengerszint-emelkedés - a jelenleginél nagyobb, 1990-hez képest 45 százalékos kibocsátás-csökkentést vár el a 2020-ig tartó időszakban a fejlett államoktól. "Németország már 40 százaléknál tart, míg az Európai Unió egésze csak 30 százaléknál, de éppen most jött el az ideje, hogy bátrabb vállalásokat tegyen mindenki" - mondta Dessima Williams, a csoport grenadai elnöke.
A tengerparton, és igen alacsonyan fekvő, ezért erősen veszélyeztetett Banglades más oldalról közelíti meg a kérdést. Azt várja el az üvegházgáz-kibocsátás legnagyobb részéért felelős 29 országtól, hogy hazai össztermékük (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összeggel támogassák a fejlődő országokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Bangaldes továbbá igényt tart a fejlett országok által biztosított az összes ilyen klímaváltozási segély 15 százalékára - közölte Haszan Mahmúd Kondoker környezetvédelmi államtitkár.
A 150 millió lakosú országban legalább 20 millióan veszítenék el lakhelyüket, ha egy méterrel emelkedik a tengerszint. Ráadásul "egyetlen part menti kerületben többen laknak, mint az AOSIS összes tagállamában együttvéve, ezért aztán a támogatások legkevesebb 15 százalékát Bangladesnek kellene kapnia" - érvelt az államtitkár.
Az ENSZ első számú klímaügyi felelőse, Yvo de Boer szerint a fejlett államok vállalásai egyelőre nem érik el az éghajlatváltozás megfékezéséhez szükséges szintet. A konferencia első hetében ezért minden eddiginél intenzívebb tárgyalásokra van szükség, hogy az alapvető részletekben egyetértés alakuljon ki, mire az állam- és kormányfők a jövő héten megérkeznek Koppenhágába. Az ENSZ légkörvédelmi titkárságának vezetője szerint ugyanakkor már most biztosnak tűnik, hogy sikerül egy alapot létrehozni a fejlődő országok támogatására. Ebből 2012-ig várhatóan évi 10 milliárd dollár támogatáshoz juthatnak a rászoruló államok - mondta Yvo de Boer.
