2009. október 9. 09:36

Hiába fúrják, egyelőre nem akarja "áruba bocsátani" milliárdokat érő kincseit a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető makói gázmező - legalábbis erre utal, hogy a napokban eredménytelenül végződtek a "repesztések" egyik kútjánál. Arra azonban még van remény, hogy kisebb mélységben vagy más kutaknál sikerül majd áttörést elérnie a kutatást végző magyar-amerikai-kanadai triumvirátusnak.

Most nem talált (Illusztráció)

A makói gázmező feltárásában részt vevő Exxon azt javasolja, hogy hagyjanak fel a Földeák-1 kútjánál végzett tesztfúrásokkal, mivel azok eddig nem hoztak eredményt, tudatta tegnapi közleményében a projektben szintén érdekelt Falcon Oil & Gas Ltd.

Az Exxon két repesztést hajtott végre 4358 és 4200 méteren, és ez alapján tette meg javaslatát a tesztfúrások befejezésére. "Csalódottak vagyunk a jelen pillanatban rendelkezésre álló eredmények láttán" – ismerte el  Marc A. Bruner, a Falcon elnök-vezérigazgatója.

A Falcon tovább fúrna

Hozzátette azonban azt is: a hatalmas makói gázmezőnek számos olyan, a tesztfúrások által még érintetlen része van, amely potenciált rejt magában. Véleménye szerint tehát a mostani tesztfúrások alapján nem lehet megítélni a makói gázmező egészében rejlő lehetőségeket.

Elmondta azt is, hogy szerinte bölcs dolog lenne újabb tesztfúrásokat végezni az Exxon által eredménytelennek minősített Földeák-1 kútnál annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak az ottani helyzetről. A Falcon a következő repesztéseket az eddigieknél kisebb, 3942 és 3906 méteres mélységben végezné el.  

A projektben érintett társaságok, a Mol, az amerikai ExxonMobil és a kanadai Falcon jelenleg is tárgyalnak a további lépesekről, teszi hozzá a közlemény.

Versenytárs Szibériának 

Mint ismert, a Falcon még 2007 tavaszán kapta meg a kitermelési koncessziót a magyar kormánytól a makói gázmezőn mintegy 100 ezer hektárra. Szabó György, a Falcon Oil and Gas Co. magyarországi cége, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója akkor még úgy nyilatkozott, hogy Magyarország gázellátása három éven belül – azaz 2010-re - önállóvá válhat az itteni földgáznak köszönhetően. Akkori állítása szerint a térségben talált 1500 milliárd köbméternyi gázvagyon versenytársa lehet a szibériai gázkészletnek.

Szakértők ezzel párhuzamosan úgy nyilatkoztak, hogy a makói lelőhely a legnagyobb az európai szárazföldön a hollandiai Groningenben található gázmező 1959-es fölfedezése óta. Egyúttal azonban figyelmeztettek arra, hogy a makói gázt csak nehezen és drágán lehet kitermelni.

Évi 10 milliárd köbméter

Egy év múlva már későbbi időpontról szóltak a hírek: sikeres program esetén a Makói-medencében a gázmező-fejlesztés és -kitermelés 2012-2014-ben várható – mondta 2008 tavaszán Áldott Zoltán, a Mol kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Az iparszerű kitermeléssel évente 10 milliárd köbméter gáz lenne biztosítható.

Akkori közlés szerint a Mol és az ExxonMobil az első szakaszban, 2008 és 2010 között a Makó-Nyugat területen 4-6 kutat fúr, illetve repeszt, majd teszteli ezeket. A Makó-Kelet területen a már meglévő kutakat nyitják meg újra, illetve ha szükséges, újakat is fúrnak, repesztenek.

A kutatási időszakban a nyugati területen a Mol és az ExxonMobil 50-50 százalékban részesedik, míg a keleti területen a Mol és az ExxonMobil 33,3-33,3 százalékkal, a korábbi kizárólagos tulajdonos, a Falcon pedig 33 százalékkal rendelkezik.

W. B.

Menedzsment Fórum