Magyarország jól áll az uniós vállalások és kötelezettségek teljesítésében, a lerakók bezárása ugyanakkor sok problémát okozhat - mondta Markó Csaba, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI-nek.
Egy 2000-ben készített felmérés szerint az akkori 1300 hulladéklerakó 90-95 százaléka nem felelt meg az uniós normáknak. Azóta több mint ezer ilyen szeméttelepet bezártak, azonban 150-170 kisebb lerakó még most is működik - mondta a főosztályvezető-helyettes.
A minisztérium számításai szerint összességében már ma is van elég lerakó az országban, ezek eloszlása azonban nem egyenletes: vannak olyan területek, ahol az eddigi "faluszéli szemétdomb" helyett 30-40 kilométerre kell szállítani a hulladékot. Az önkormányzatok ezt sokszor nem vállalják, és a régi, megszokott szeméttelepet használják, annak ellenére, hogy elkészült az új hulladéklerakó - tette hozzá.
A minisztérium szerint problémák vannak a szemétlerakással például Győr-Moson-Sopron megyében és a Dél-Dunántúlon, tehát ott, ahol sok a kis település.
Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke úgy vélte: további "fehér foltok" is vannak Magyarországon, amely területeket nem fedik le a nagy rendszerek. Példaként említette Pest megye észak-keleti és Nógrád nyugati részét; a Budapesttől délre, a Kiskunság felé eső területet, Ócsa, Dabas és Izsák körzetét.
A civil szervezet úgy látja, hogy mivel 2009-re nagyon sok lerakót kell még bezárni, a közeljövőben hirtelen kapacitásgondok jelentkezhetnek. Ráadásul az uniós szabályoknak nem megfelelő hulladéklerakókat kevés bezárni, szükség van a bekerítésükre, őrzésükre és rekultiválásukra is. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok helyen "féllegálisan", az önkormányzat jóváhagyásával hordják a már bezárt helyekre a szemetet - mondta Szilágyi László.
