A paksi atomerőmű bővítése mellett gazdasági, környezetvédelmi, valamint energetikai és szociális érvek is szólnak - fejtette ki Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a testület ülésén.
A tárcavezető kiemelte: egy új atomerőművi blokk építésével alacsonyabbá és kiszámíthatóbbá válhat a villamos energia ára, csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, növelhető az ország energetikai függetlensége, illetve az építkezés és a fenntartás révén a gazdaság élénkülésére és a foglalkoztatottság bővülésére lehet számítani.
Hangsúlyozta: a paksi erőmű fejlesztése jelenleg 2,5-3 milliárd euróba kerülne, ami a hosszú és olcsó üzemeltetés során 40 százalékkal hatékonyabban térül meg, mint a hagyományos erőművekhez szükséges beruházások.
A kormány azonban mindaddig nem hozhat konkrét intézkedési terveket, amíg ehhez meg nem szerzi az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását - mutatott rá a miniszter. A mintegy 10-12 évet igénylő tervezési és kivitelezési munkák csak ezt követően kezdődhetnek meg - fűzte hozzá.
Fónagy János (Fidesz) aláhúzta: az ellenzék a pontos tervek ismeretének hiányában egyelőre csak "elvi szinten" és csupán abban a szellemben tudja támogatni a paksi atomerőmű bővítését, hogy az alapvetően a 2032-ben leálló korábbi blokkok helyettesítésére épül.
Hozzátette: a takarékosság és a megújuló energiaforrások arányának növelése ugyanolyan fontos szempont az energiapolitikában, mint az új erőművek létesítése.
Perger András, az Energia Klub munkatársa nem értett egyet a kormány határozati javaslatával. Elmondása szerint a részletek hiányában nem lehet megkezdeni az atomenergiáról szóló hatékony társadalmi vitát.
MTI/Menedzsment Fórum
