3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A szelektív hulladékgyűjtésről szinte már minden magyar hallott, s ahol erre lehetőség nyílik, ott öt lakosból három már rendszeresen használja a színes gyűjtőedényeket. A hulladék keletkezése ellen viszont csak töredékük hajlandó tenni, derül ki az ÖKO-Pannon Kht. reprezentatív szelektív hulladékgyűjtési felméréséből.

[ajanlo=95][igazitas=left/]Azokon a településeken, ahol a lakosságnak módja van a szelektív hulladékgyűjtésre, a megkérdezettek 60 százaléka él is a lehetőséggel és hetente több alkalommal juttatja vissza az otthonában keletkező hulladékokat a körforgásba.

"A kht. által koordinált szelektív hulladékgyűjtési rendszerhez 2004 végén már 2 millió lakos kapcsolódhatott" - mondta Gönci Beáta, az ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs vezetője. "Egy ember tavaly már 7,6 kilogramm csomagolási hulladékot dobott a színes gyűjtőedényekbe, de reális célkitűzés az, hogy a lakosság aktivitásának növelésével és a még passzívak bevonásával ez a mennyiség 2005 végére 9-10 kilogrammra növekedjen" - tette hozzá.

A felmérés szerint otthonunk adottságai és a gyűjtőszigetektől való távolsága hátráltatnak minket a legnagyobb mértékben a szelektív gyűjtésben. A lakosság azon hányada (20-30 százalék), amely elzárkózik a környezetvédelem ezen formájától, az esetek 30,7 százalékában a gyűjtőpontok távolságára, 24 százalékban az otthoni helyhiányra, 20 százalékban a gyűjtés körülményességére, 14,2 százalékban pedig időhiányra hivatkozva nem vesz részt a szelektív gyűjtésben.

Rövid távon többen és többet vagyunk hajlandóak gyűjteni, hiszen a szelektív hulladékgyűjtő szigetek lakóhelyünktől való távolsága
alapvetően befolyásolja gyűjtési hajlandóságunkat. 23 százalék maximum 50 métert, 22 százaléka 50-100 méter közötti távolságot, 18 százaléka 100-300 métert hajlandó megtenni kapujától a gyűjtőpontig, és csupán 6 százalék mondta azt, hogy gyűjtési hajlandóságát nem befolyásolja a távolság.

A megkérdezettek 30,9 százaléka a papír, 26,8 százaléka a műanyag, 22,1 százaléka az üveg, 8,5 százaléka pedig a fém csomagolású hulladékokat gyűjti leggyakrabban. A szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő lakosság többsége már az adott anyagtípus gyűjtésére használt edény színét is helyesen azonosítja, míg korábban ezt csupán minden ötödik lakos mondhatta el magáról.

26,3 százalék szerint a gyűjtést a hulladékgazdálkodás iskolai oktatása tenné vonzóbbá. Csaknem ugyanennyien (26,2 százalék) vélik úgy, hogy a gyűjtőszigetek kihelyezése segítene ezen a területen, 16,4 százalék meglátása szerint pedig akkor válna népszerűbbé mindez, ha a maradék kommunális hulladék elszállítása olcsóbbá válna.

A reprezentatív felmérést az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából a Student Marketing és Promóciós Kft. végezte. Az adatfelvétel 2004. szeptember és október hónapokban történt, mintanagysága 1000 fő volt.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!