„Globális válságban van az oktatás” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter kedden. Lannert arra reagált, hogy az OECD délelőtt tette közzé a legutóbbi, kilencedik PISA-teszt részletes eredményeit. A világ legnagyobb nemzetközi tanulói képességfelmérése a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos műveltségét méri fel.
A teszt nem a lexikális tudást kéri számon, hanem azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a gyakorlatban is alkalmazni a megszerzett tudást és felkészültek-e a továbbtanulás, a munka és a felnőtt élet kihívásaira. A felmérés egységes mérőeszközöket használ, így az országok eredményei összehasonlíthatók.
Magyarország 2000-től, a kezdetektől fogva részt vett mindegyik felmérésen, tavaly tavasszal 269 magyarországi iskola 6387 tanulója írta meg a tesztet. Az összesített eredmény alapján a négy résztvevő kínai tartomány tönkreverte a teljes mezőnyt, a második helyre szorítva Szingapúrt. Európából Észtország maradt a legjobb, ezúttal Dél-Koreát is megelőzték.
Az OECD főtitkára, Mathias Cormann kedden elmondta: a romlási folyamatot sürgősen vissza kell fordítani. „A legsikeresebb oktatási rendszerek kevesebb terület mélyebb megértésére törekszenek, a rászoruló tanulóknak és iskoláknak pedig célzott támogatást nyújtanak” – mondta Cormann.
A legfontosabb területen a legnagyobb a zuhanás
Ugyan a magyar diákok eredményei a szövegértés és a matematika terén is mélypontra estek, ez nem gyengítette érdemben az ország pozícióját: a diákok teljesítménye az OECD-országok romló pályáját követi. Ezúttal mindhárom területen az OECD-országok átlaga alatt maradt a teljesítmény, a matematika és a természettudomány esetében minimális különbséggel.
A magyar diákok szövegértési képességénél csökkent a legnagyobb mértékben az átlagpontszám az elmúlt három évben, 21 ponttal. Ez a teszt éppen azokat a képességeket vizsgálja, amelyek az AI-korszakban meghatározók: az információk értékelését, a különböző források közötti összefüggések felismerését és az olvasottak kritikus értelmezését. Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Osztályának vezetője elmondta:
20 pont nagyjából egy tanév tudásának felel meg, tehát a romlás jelentős.
A magyar visszaesés drasztikusnak tűnhet, de az elmúlt három évben a lett diákok teljesítménye 45 ponttal, az izraelieké 38 ponttal, a máltaiaké 31 ponttal esett vissza. Jordánia, a Fülöp-szigetek és Kambodzsa diákjai viszont 20-20, illetve 18 ponttal javították a teljesítményüket.
A matematikai teszten 13 ponttal csökkent a magyar diákok átlagos pontszáma 2022 és 2025 között. Itt a máltai diákok 27 ponttal, az izraeliek és a szlovének pedig 25 ponttal nyújtottak rosszabb teljesítményt a három évvel ezelőttinél. A legnagyobb fejlődés Kambodzsában, Grúziában és Jordániában történt, ők 29, illetve 26-26 ponttal haladták meg a legutóbbi eredményüket.
Fotó: DepositPhotos.com
A természettudományos teszten 6 ponttal csökkent a magyar diákok átlagpontszáma, ez a 2015-ösnél jobb teljesítmény. Érdekesség, hogy itt a fiúk átlagpontszáma meghaladta az OECD-átlagot három ponttal, a lányoké azonban héttel elmaradt attól.
Utóbbi területen már 2022-ben is sikerült az országok első harmadában végezni (81-ből a 27. helyen), ez ezúttal is összejött: a 91 országból a 30. helyre került a magyar diákok teljesítménye. A legnagyobb visszaesők a hongkongi és a lett diákok voltak, akik 25 pontot rontottak, az izraeliek teljesítménye 23 ponttal esett vissza. Ezzel szemben Üzbegisztán, Grúzia és Kambodzsa 83, 38 és 35 ponttal javított, és a magas szinten teljesítő diákok aránya is ebben a három országban emelkedett a legnagyobb mértékben.
Az elmúlt tíz év összesített eredményeit nézve Kambodzsa, Törökország és a Fülöp-szigetek oktatása fejlődött a legnagyobb mértékben, a különböző területeken 22-72 pontos javulást sikerült elérniük.
A visszaesés Izlandon, Norvégiában és Szlovéniában volt a legnagyobb az elmúlt évtized során, ezekben az országokban mindhárom területen 28-64 ponttal romlott a teljesítmény a 2015-höz képest.
Aki jó családból jön, jobban teljesít
Lannert arról is beszélt kedden, hogy a magyar oktatás előtt álló egyik legnagyobb kihívás a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. A diákok társadalmi-gazdasági háttere továbbra is jelentősen meghatározza a teljesítményüket. A természettudományos felmérésnél ugyan csökkent a különbség a magas jövedelmű családból származó és a hátrányos helyzetű gyerekek teljesítménye között, de ez annak köszönhető, hogy a jobb körülmények között élő diákok gyengébben teljesítettek, mint az előző alkalommal.
A legmagasabb jövedelmű családokból származó magyar diákok 521 pontot értek el a természettudományos felmérésen, amely világszinten a nyolcadik legjobb teljesítmény lenne. Annak ellenére is kiemelkedő a kedvező hátterű magyar tanulók teljesítménye, hogy 16 ponttal visszaesett a három évvel korábbihoz képest. Ennél csak nyolc országban csökkent nagyobb mértékben a legjobb körülmények közül érkező diákok teljesítménye.
A hátrányos helyzetű magyar tanulók 6 ponttal magasabb átlagot értek el, mint 2022-ben, de így is az egyik legnagyobb maradt a különbség a magas jövedelmű családok gyerekeihez képest, több mint 100 pont. A legutóbbi hároméves időszakban Szlovákiában és Ausztriában 31, illetve 20 ponttal javult a hátrányos helyzetű diákok teljesítménye, Grúziában pedig 55 ponttal.
Jó hír, hogy a minimális szint alatt teljesítő magyar diákok aránya egyik területen sem tért el nagy mértékben az OECD-átlagtól. A minimális szint azt jelenti, hogy a diákok képesek értelmezni egy közepes hosszúságú szöveg fő mondanivalóját, megtalálni a szükséges információkat és reagálni azokra, egyszerűbb esetekben pedig el tudják dönteni, hogy a megadott adatok alapján egy következtetés helytálló-e.
A szövegértésnél a diákok 32,3 százaléka (a 31-gyel szemben), a matematikánál 34 százalékuk (a 35-tel szemben), a tudománynál pedig 24 százalékuk (a 26-tal szemben) nem érte el az alapvető szintet. A mindhárom területen rosszul teljesítő tanulók aránya viszont emelkedett: 2022-ben 16 százalék volt, tavaly már 19,7, ami megegyezik az OECD-átlaggal. Az európai országok közül Észtországban (7,4 százalék), Írországban (11,2 százalék) és Nagy-Britanniában (12 százalék) volt a legalacsonyabb a minimális szintet sem teljesítők aránya.
A legmagasabb szinteket elérő diákok aránya az Egyesült Királyságban, Svájcban és Észtországban érte el, vagy haladta meg minimálisan a 18 százalékot a kontinens országai közül. Ők azok a tanulók, akik képesek hosszabb szövegeket és elvont fogalmakat értelmezni, felismerik a tény és a vélemény közötti különbséget, és az ismereteiket önállóan és kreatívan alkalmazzák akár ismeretlen helyzetben is. Magyarországon mindössze 7,9 százalék volt az arányuk, amely még az OECD-átlagtól is elmarad.
A japán és a finn gyerekek körében is ritka az AI-használat
A legutóbbi felmérés eredménye arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitális eszközöket és a mesterséges intelligenciát túlzott mértékben használó diákok teljesítménye gyengébb a társaikénál.
Azok a diákok, akik szövegek összefoglalására, vagy szövegalkotáshoz nem használják a mesterséges intelligenciát, egy évnyi tanulás szintjével teljesítettek jobban a többieknél.
A gyakori felhasználók körében viszont azok, akiket megtanítottak az AI által adott információk értékelésére, jobb eredményeket értek el, mint azok, akik nem kaptak ilyen útmutatást.
Lannert a teljesítmény romlásának, különösen a szövegértési képességek gyengülésének egyik fő okaként a digitális eszközök növekvő használatát emelte ki. Pedig Magyarországon a hetedik legalacsonyabb az olyan tanulók aránya, akik legalább hetente használnak AI-chatbotot a tanuláshoz: a magyar diákok 36,9 százaléka válaszolta ezt, az OECD-tagországokban 45,5 százalék az átlagos arány. A ritkábban AI-t használó diákok hagyományosan jól működő oktatási rendszerekben tanulnak: az arány Írországban 25,9 százalék, Japánban 27,4 százalék, és Finnországban is csak minimálisan haladja meg a 30 százalékot. A magyar résztvevők 16 százaléka egyáltalán nem használja a mesterséges intelligenciát iskolai feladatokhoz, az OECD-átlag ennél a kérdésnél 14 százalék volt.
A miniszter azt ígérte, egy-másfél év múlva megújítják a Nemzeti Alaptantervet, az átalakítástól nem egyszerű tartalmi módosítást, hanem „nagyon gyökeres szemléletbeli fordulatot” vár. Emellett külön programokkal motiválná az olvasást, a szülők bevonását és a mesterséges intelligencia használatát is.
Már négy éve is érződött a hanyatlás
Az országok jelentős részében már a tavalyit megelőző, 2022-es felmérésen is romlott a diákok teljesítménye: mindhárom mérési területen az addigi legalacsonyabb átlageredményt regisztrálták. Így fordulhatott elő, hogy bár a magyar diákok rekordalacsony pontszámot érték el matematikából, mégis először sikerült meghaladnia a magyar átlagnak az OECD-országokét.
Ami a szövegértést illeti, egyedül 2009-ben sikerült a magyar diákoknak az OECD-átlag felett teljesíteni. Ezen kívül a 2022-es a legjobb relatív eredmény, ami három ponttal maradt el a szervezet országainak átlagától.
A természettudományos műveltséget a 2006-os felmérés óta vizsgálják, a PISA-teszt eddigi ciklusaiban ezen a területen érték el a legjobb eredményeket a magyar diákok. Az első két alkalommal még meghaladta az OECD-átlagot a magyar diákok teljesítménye hat, illetve két ponttal, 2012-ben azonban alatta maradt. 2015-ben jött el a mélypont 16 pontos lemaradással, a hátrányt 2018-ra megfelezték, 2022-ben pedig egy pontos előnyre fordították.
Ekkor a szövegértés, a matematika és a természettudomány területén is a szingapúri diákok teljesítettek a legjobban. Szingapúr eredményei az első részvétele óta mindhárom mérési területen tavaly csökkentek először.
A következő PISA-teszt 2029-ben lesz, ezt a felmérést kiegészítik egy tudatos médiafogyasztásra, dezinformációval szembeni ellenálló-képességre és AI-használatra összpontosító vizsgával is.
