Az Akadémia Dolgozók Fóruma „Átvert egyetemek, átvert diákok: a magyar felsőoktatás- és tudománypolitika legújabb kudarca” címmel közzétett posztjában arra figyelmeztetett, hogy 2025-től szinte valamennyi hazai egyetemen jelentősen csökken az állami finanszírozású képzési helyek száma. A szervezet szerint a döntés több intézményben oktatói elbocsátásokkal is járhat, erről a Telex írt.
A poszt szerint a legnagyobb vesztes az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely 2025-ben 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint egy évvel korábban. A Károli Gáspár Református Egyetemen 10 százalékkal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 6 százalékkal csökken a helyek száma.
Az alapítványi egyetemek állami támogatása szintén csökken, kivéve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amely 11 százalékkal több államilag finanszírozott férőhelyet kap. A poszt hangsúlyozza, hogy a legtöbb alapítványi fenntartású intézmény kizárólag állami forrásokból működik és az EU-s szankciók miatt nem jut uniós támogatásokhoz.
Kivétel a Budapesti Corvinus Egyetem, amely jelentős vagyont kapott, de ennek ellenére állami finanszírozású képzési helyeinek száma 2025-ben 48 százalékkal csökken.
A poszt szerint a férőhelycsökkentés aránya messze meghaladja a demográfiai trendek indokolta mértéket. Magyarországon a 25–34 éves korosztályban már most is a második legalacsonyabb a diplomások aránya az EU-ban, így az intézkedés még több fiatalt szoríthat ki a felsőoktatásból, vagy kényszeríthet tandíjas képzésre, amelyet csak a tehetősebb családok engedhetnek meg maguknak.
Az Akadémia Dolgozók Fóruma szerint a kormány a felsőoktatásból is fokozatosan kivonul, veszélyeztetve ezzel az oktatói, kutatói és szakember-utánpótlást, ami hosszú távon az ország fejlődésére is súlyos hatással lehet.
