Eredetileg 22 ezer pedagógus jelentkezett a 2024-es minősítési eljárásba, amelynek során "szintet léphetnek" a tanárok, azaz bekerülhetnek az alapbérhez képest magasabb fizetést kínáló Pedagógus I. vagy II. fokozatba. A Népszava azonban az Oktatási Hivataltól (OH) megtudta, hogy a tavaly jelentkezettek nagyjából háronegyede, több mint 16 ezer pedagógus mégsem kér az eljárásból.
A megmaradt, 5451 fő túlnyomó része gyakornok fokozatú lehet, számukra ugyanis kötelező a Pedagógus I. kategóriába történő minősítés, az OH pedig azt is elárulta, hogy a már nem kötelező Pedagógus II. fokozatra csak 1671-en kívánnak "minősülni".
Pedig a magasabb kategória magasabb fizetéssel is jár: míg egy gyakornok minimum bruttó 528 ezer, addig egy Pedagógus I. legalább 538, míg egy Pedagógus II. fokozatú tanár legalább 555 ezer forintot kap.
Úgy látszik, ez a különbség már a többségnek nem érte meg, hogy részt vegyen a hosszú és bürokratikus folyamatban, amelynek a végén szóbeli "vizsga" is van. Ráadásul a "státusztörvény" idén januárban élete lépett végrehajtási rendeletében meg is változtatták a minősítéshez szükséges követelményeket, ez a jelentkezés időpontjában még nem volt ismert.
Ez visszamenőleges szabályozásnak minősül, ami az érintettek számára hátrányos, a portfóliók elkészítésekor erről még nem tudtak, ezzel pedig pontokat veszíthetnek
– mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának.
A Belügyminisztérium és az OH a lap kérdéseire elmondták, hogy minden a legnagyobb rendben van, az új szabályozás nem jelenthet hátrányt, a szóbeli védésig pedig még felkészülhetnek a pedagógusok az új szempontrendszerre is. Már aki egyáltalán végigcsinálja az eljárást.
