A diploma és a nyelvvizsga értéke és szükségessége örökzöld téma. A munkáltatói elvárások viszont – a hazai munkaerőpiaci körülményeknek, az iparági és munkaköri sajátosságoknak, valamint az egyéni tudásnak és tapasztalatoknak köszönhetően – sokat változtak az elmúlt 10-15 évben.
Nyomós érvek a diploma megszerzése mellett
Amint azt Deák Andrea, a vezetők és specialisták felkutatásával foglalkozó Greensearch ügyvezetője és senior tanácsadója az Mfor megkeresésére elmondta: a témát több oldalról is érdemes megközelíteni. „Egyfelől azt halljuk, hogy sok fiatal már nem szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, és ha el is kezdi az egyetemet, közben dolgozik, majd abbahagyja az iskolát. Úgy érzi, azzal többet ér, ha korán önálló keresete lesz. Ennek ellenére, hacsak nem kiemelkedően tehetséges valamiben – például olyan szakirányú technikumot végzett, ami nagyon keresett a munkáltatók körében – vagy nem hiányszakmában dolgozik, a diplomának van még kézzelfogható értéke” – összegezte.
Példaként említette az egyik jelenleg is futó keresésüket, ahol a munkáltató egy szakterületre három különböző szinten, vagyis pozícióra várja a jelentkezőket. Ám míg a belépőknél elfogadja a középiskolai, illetve technikumi végzettséget, az ugyanazon a területen meghirdetett senior pozíció esetében ez már kevés.
Vagyis hiába szerzett a munkavállaló technikumi végzettséget és van mellé 8-10 év releváns szakmai tapasztalata, mégsem töltheti be a senior állást.
A belépő pozíció ráadásul alacsonyabb bérezéssel és korlátozott előrelépési lehetőségekkel jár. „Ma már könnyebb állást találni diploma nélkül, mint pár éve, de a ranglétrán való előrejutás szempontjából akadály lehet a papír hiánya. Ez persze érthető is. Ha valaki 3-5 évig tanul, vizsgázik és mellette dolgozik, széleskörűbb elméleti és gyakorlati tudásra tesz szert, mint aki mindezt nem teszi. Tájékozottság és általános intelligencia szempontjából is pluszt jelentenek a felsőfokú tanulmányok” – említette Deák Andrea.
Véleménye szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy a főiskolai, egyetemi közösségekből alakul ki az a munkaerőpiaci közeg, ahova a diplomás előbb-utóbb betagozódik, és ez szociális, kommunikációs és kapcsolatépítési – networking – szempontból is hatalmas előnyt jelenthet. A szakember szerint éppen ezért fontos, hogy azok a nem diplomás munkavállalók, akik idővel szeretnének előrelépni és bővíteni karrierlehetőségeiket, szakirányú tanfolyamokon képezzék tovább magukat. Mert noha valóban vannak olyan munkakörök – egyebek mellett kreatív vagy informatikai területen – ahol a kiválasztásnál többet nyom a latban a munkavállaló szakmai tudása, rátermettsége, mint az, hogy van-e felsőfokú végzettséget igazoló papírja, tanulás és képzés nélkül ugyanazzal a tudással ma már öt évig sem lehet ellenni, osztotta meg lapunkkal tapasztalatait Deák Andrea.
Fotó: Depositphotos
Ahol a tehetség nem kér diplomát
Hogy szakterülettől függően más lehet a fő szempont az ideális munkavállalók kiválasztásánál, és a diploma értéke is változó lehet, arról Máté-Csóti Janka, a digitális marketing fókuszú Tricky reklámügynökség társtulajdonosa és vezetője mesélt az Mfornak. „Kreatív területen egy kicsit más a helyzet: nálunk a tehetség gyakran felülírja a végzettséget. Ha valamilyen kreatív pozícióra keresünk új embert, akkor első körben megnézzük az önéletrajzát, utána interjúztatjuk és gyakorlati próbamunkát is kap. Van olyan kollégánk, akinek – grafikusként – nincs felsőfokú végzettsége, csak OKJ-s képzése, ami egy jól összeállított portfolióval vagy grafikai vizsgamunkával elegendő ahhoz, hogy felvegyük” – vázolta. „A diploma persze nagyon jó nulladik lépés, de kreatív területen a tehetség kiemelkedően fontos” – hangsúlyozta. Ugyanakkor ezen a területen is vannak olyan – például account manageri – pozíciók, ahol a diploma megszerzése az állás betöltésének előfeltétele.
Egy évekkel ezelőtti, egyesült államokbeli felmérés készítői azt vizsgálták, hogy a globális innovátorok és vezetők előretörésében a képzettség és a kemény munka mellett mekkora szerepe van a tehetségnek. A felmérés készítői számos amerikai nagyvállalat vezérigazgatóját, valamint szövetségi bírákat, politikusokat, milliárdosokat, üzleti vezetőket, és egyéb befolyásos embereket vizsgáltak. Arra az eredményre jutottak, hogy a tehetség mellett az elitképzés – különösen a Harvard Egyetem hatása – és a társadalmi kapcsolatok is fontos szerepet játszanak a ranglétrán való előrejutásban, a gazdaságilag és társadalmilag megbecsült pozíciók elérésében.
Vannak még a munkáltatók által különösen preferált felsőoktatási intézmények?
Amikor az Y generáció tagjai – az 1982 és 1995 között születetteket sorolják ide – tömegesen jelentek meg a munkaerőpiacon, a diplomán kívül annak is nagy jelentősége volt, hogy mely intézményben végezték felsőfokú tanulmányaikat. Tíz-tizenöt éve a munkáltatók által különösen preferált és megbecsült intézmények közé tartozott a teljesség igénye nélkül a Közgáz, mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem, a mai is gyakran Műegyetemként emlegetett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem vagy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Deák Andrea szerint a nívós felsőoktatási intézményekben szerzett diplomának továbbra is van értéke. „Már csak azért is, mert a vezető pozíciót betöltők többsége az ötvenes-hatvanas éveiben jár, és az értékrendjük alapján ez még mindig fontos szempont a munkaerő kiválasztásakor” – mondta. Vannak olyan szakterületek és munkakörök is, például a logisztika, a marketing, a beszerzés, a sales, ahol továbbra is elvárás a diploma, ám a munkáltatók egy részénél az már kevesebbet nyom a latban, hogy a munkavállaló melyik felsőoktatási intézményben szerezte.
Máté-Csóti Janka arról számolt be, hogy náluk a gyakorlatban nincs jelentősége annak, ki melyik felsőoktatási intézményben tanult. Azt viszont elismerte, hogy noha kimondatlanul marad, munkáltatóként azért tisztában vannak vele, hogy melyik főiskola és egyetem ad erős tudásalapot és melyik gyengébbet. Megemlítette, hogy reklámügynökségként eleve speciális helyzetben vannak, mert sok fiatal dolgozik náluk: munkavállalóik átlagéletkora 30 év körül van.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az Európai Unióban élő 25-34 évesek 42 százalékának volt diplomája. Írország állt az élen 62 százalékkal, ezt követte Luxemburg (61 százalékkal), majd Ciprus (59 százalék). Magyarországon a vizsgált korosztály mindössze 32 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, ami az uniós átlagot tekintve meglehetősen gyenge eredmény. Nálunk rosszabbul csak az olaszok és a románok teljesítettek. A 25-34 éves korosztályba tartozó, diplomás férfiak és nők aránya Magyarországon 27 és 27 százalék.
Mekkora előnyt jelenthet ma egy külföldi diploma?
Az Y generációs pályakezdők esetében a valamelyik neves külföldi egyetemen megszerzett diploma különleges munkaerőpiaci megbecsüléssel járt. Ez részben abból adódott, hogy a munkáltatóknak imponált, hogy a hazatért pályakezdők itthon szerették volna kamatoztatni tapasztalataikat és tudásukat. A külföldön szerzett diplomának ma is van előnye és értéke, ám a munkaadók elismerésébe és lelkesedésébe már némi bizonytalanság is vegyül: óhatatlanul számolniuk kell ugyanis azzal, hogy a rátermett munkaerőt egy vonzó állásajánlattal bármikor elcsábíthatják tőlük.
Az is árnyalja a képet, hogy jóval több Z generációs, vagyis 1995 után született fiatal szerez külföldön diplomát, mint ahány Y generációs tette azt korábban, így ez már nem számít nagy újdonságnak. Abból a szempontból viszont vitathatatlan előnyt biztosít, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények nagyobb hangsúlyt fektetnek a gyakorlati tudás gyarapítására, mint a lexikális ismeretek elsajátítására.
További piros pontot jelenthet a diploma mellé megszerzett biztos nyelvtudás, az önállóság és a képesség, hogy a munkavállalók nemzetközi közegben is gond nélkül feltalálják magukat.
A több diploma nagyobb elméleti tudással jár, ami szakmai rutinnal és iparági tapasztalatokkal társulva igazi Jolly Joker lehet. Deák Andrea szerint azt viszont érdemes szem előtt tartani, hogyha valaki halmozza a diplomákat, 30 éves koráig kizárólag tanul, és csak ezután kezd állást keresni, ugyanúgy pályakezdőnek fog számítani, mint aki 22-23 évesen áll munkába. Vagyis több diploma ide, több diploma oda, mindent a legelején kell kezdenie. „Ilyenkor még az is megeshet, hogy osztálytársunk lesz a főnökünk, aki karrier szempontból jóval előttünk jár” – tette hozzá.
Mi a helyzet a nyelvvizsgával?
A specialista szerint a nyelvvizsgapapír bemutatása általában kevésbé fontos, mint a diplomáé, mert a legtöbb munkáltatónak a tényleges és gyakorlati nyelvtudás számít: az, hogy a munkavállaló írásban perfekt legyen és szóban is meg tudja értetni magát. Persze vannak kiemelt – gazdasági, pénzügyi és informatikai – területek, ahol a nyelvvizsgapapír a diplomához hasonlóan alapkövetelmény, ám a tényleges nyelvtudás ekkor is elsődleges szempont.
„Egy account manageri pozíció esetében például elengedhetetlen a nyelvvizsga, mert vannak nemzetközi ügyfeleink, akikkel angolul tartjuk a kapcsolatot” – magyarázta Máté-Csóti Janka, hozzátéve, hogy a papír önmagában persze még nem biztosíték a tényleges nyelvtudásra. De az meg kiderül az állásinterjún. Mint mondta, előfordul, hogy menet közben vált: az egyik kérdést még magyarul teszi fel, a következőt pedig már angolul, hogy lássa, milyen gyorsan képes alkalmazkodni a jelentkező a nyelvi kihívásokhoz. „Érdekes látni, hogy az éles váltásra ki hogyan reagál: az ilyen helyzetekben azonnal kiderül, ki magabiztos, ki az, aki döcögve ugyan, de jön velem, és ki az, aki meghátrál, mondván: erre nem készült fel” – számolt be tapasztalatairól a szakember.
