„Nagy szó, hogy 16 év után önálló tárcája lesz az oktatásnak” – kezdte mondanivalóját Lannert Judit, aki 36 éve oktatáskutató.
Felöleli majd a 0-tól a késő felnőtt korig az oktatást a tárca, ami stratégiai építkezésre is módot ad. Amivel Magyarország ismét kezdeményező és innovatív szerephez juthat. Nevünk is más, én kértem, hogy ez legyen: Gyermek és Oktatásügyi Minisztérium – ugyanis sok probléma és sok minden a (kora) gyermekkorban kezdődik, hangsúlyozta a leendő tárcavezető.
A másik fontos terület a felnőttképzés, hiszen fontos az élet hosszig tartó tanulás, ami mindenkit érint, ezt is támogatja a minisztérium.
Fotó: YouTube
Lannert Judit végiggondolta, hogy az alábbi elvek mentén szeretne dolgozni:
- gyermekközpontúság: a gyermek igényeire reagálva
- adatvezérelt szakmapolitika
- partnerség: mindent az érintettekkel együtt tevékenykedve.
Szemléletváltás, bizalom felépítése, egymást tisztelő párbeszéd, a gyermek méltóságát figyelembe véve, szakmai fórumok és transzparencia létrehozására, megfelelő jogszabályi környezet, kritériumorinentált finanszírozási rendszer kidolgozása, módszertani háttérintézmény létrehozása, pedagógus és diákterhek fokozatos csökkentése, oktatási intézmények nyitása, akadémiai szabadság elismerésén alapuló felsőoktatási politika – dióhéjban így foglalta össze Lannert Judit a célkitűzéseit.
Nagy öröm, hogy a Szociális Minisztériummal is együttműködünk majd, ahol Gyurkó Szilvia és Bódis Kriszta neve már garancia lehet a sikerekre – jelentette ki a miniszterjelölt.
Az oktatási rendszer elsődleges feladata, hogy etnikai, lakóhelyi, vagy fogyatékosságtól függetlenül biztosítsa a gyermekek oktatási feltételeit. A hosszú távú tervezésnek fontos szerep jut minden szereplőnek, a szülőktők kezdve a gyermeken át a szakértőkig. A szakképzés rendszerében is ugyanígy erősítik a feltételeket, és az egész szakképzési rendszert is megreformálják.
A gazdasági szereplőkkel együtt fejlesztik a duális képzéseket. Stratégiai cél: hogy tanuló társadalommá váljunk.
„Megalkotjuk a felnőttkori edukációt, az élethosszig tartó tanulás rendszerét. Az alkotmányos garanciák mellett felsősoktatási törvény kidolgozását is kitűztük” – mondta a miniszterjelölt.
Az első három hónapban a legfontosabb feladata olyan minisztérium felállítása lesz, ami még soha nem létezett. Ehhez fontos, hogy átvilágítható legyen, s olyan intézkedéseket kell hozni, amelyekkel levegőhöz jutnak a pedagógusok és diákok. Fontos visszahozni az Erasmus és a Horizont programokat, hogy a magyar diákok is részesülhessenek belőle. Ezt intenzív párbeszéd kíséri majd a résztvevőkkel.
Beszélt a kórházban hagyott csecsemők sorsáról, és az óvódapedagógusok helyzetének javításáról is. Átvilágítják az iskolák helyzetét, hogy kiderüljön, hol kell azonnal támogatás bármilyen szempontból.
Az elbocsátott pedagógusokat rehabilitálják, az igazgatókat átvilágítják, a tankerületeket meglátogatják. Átvilágítják a KRÉTA-rendszert, az Oktatási Hivatalt és a Klebelsberg Központot.
A pedagógusok teljesítményértékelési rendszert teljesen átalakítják, valamint a kompetenciamérés feltételeit is. Megvizsgálják a NOKS-dolgozók (nevelést-oktatást közvetlenül segítők) béremelési helyzetét. A tankönyveket is felülvizsgálják, megszűnnek a korlátozások ezen a téren is, az állami egyetemek autonómiáját átszervezik, a kuratóriumok működését is áttekintik.
„Társadalmi párbeszédet szeretnénk indítani pár héten belül, hogy mi a tanulás célja, mi a tanulás. Ahol a gyermekek hangja is megjelenik” – hangsúlyozta Lannert Judit.
Az új tanévben párbeszéd kezdődik az iskolákkal is, a felsőoktatás jelenlegi szerepéről is. Törekedni fognak, hogy már szeptembertől is érezhető változások lehessenek a magyar oktatásügyben.
Hankó Balázs volt az első hozzászóló
Hankó Balázs, korábbi kulturális és innovációs miniszter hozzászólásában megemlítette, hogy számtalan vállalás megtörtént az oktatás területén, például hogy a pedagógusképzésen nőtt az egyetemisták száma, a szakképzési rendszer pedig Európa 3. legjobbja. Az egyetemek vonatkozásában arról beszélt, hogy az ELTE kiemelkedő helyen áll a világ egyetemei között, de további egyetemek is kiemelt helyre kerültek – ez az új struktúrának köszönhető.
Kérdésként tette fel, hogy mi a minisztérium elképzelése a – megfogalmazása szerint – remekül működő modellváltó egyetemekkel? Az Erasmus és Horizont programokat konkrétan hogyan fogja megoldani? A szakképzést önálló törvény szabályozza, mit jelent, hogy a közoktatás részévé akarják tenni?
Lannert Judit válaszában kifejtette: örül, hogy ennyi sikert említett Hankó Balázs, de eddig a rendőrminisztériumhoz tartozott a tárca, és annak is volt oka, hogy a magyar egyetemisták miért nem tudtak részt venni az Erasmus és Horizont programban. Valóban csökkent a lemorzsolódás az egyetemeken, de ez a beépített indikátorok miatt is van.
Igaz, hogy sokat költünk a felsőoktatásra, de GDP-arányosan még mindig kevesebbet, mint az EU-tagországok, és az alsóbb szinteken nagyon alulfinanszírozott a rendszer – mondta Lannert Judit.
A kérdések-válaszok után 6 igen és 2 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett megszavazták Lannert Judit miniszteri jelöltségét. Hankó Balázs igennel szavazott.
