A Népszavának adott interjút Maruzsa Zoltán. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy hiányzik-e vagy sem 16 ezer tanár a közoktatásból, az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az, hogy mennyi tanár dolgozik az iskolarendszerben, és hogyan változott mindez, publikus adat. Mint mondta, 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, ezért véleménye szerint azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás.
Az államtitkár hozzátette, 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van most kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, vagyis a tanulólétszám csökkenése sokkal jelentősebb volt.
Mi lesz a felmondó tanárok után?
A portál azon felvetésére, hogy a 2022/2023-as tanévben 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg, az államtitkár úgy fogalmazott, évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. Maruzsa Zoltán szerint a lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek.
Az államtitkár úgy tűnik, hogy nem aggódik, ezt például azzal indokolta, hogy a pedagógusképzésben június végén közel hat ezren végeznek, és a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása is egyszerűsödött, a bérüket és a nyugdíjukat is megkapják.
Miért kell az EU-ra várni a béremeléshez?
A Népszava arra vonatkozó kérdésére, hogy miért kell még mindig az Európai Unióra várni a nagyobb arányú pedagógusbér-emeléshez, miközben a béremelés nagyobb részét saját forrásból kell megvalósítani, Maruzsa úgy fogalmazott, hogy a kormány a maga részét 2022 január óta fizeti, a tavalyi és az idei 10-10 százalékos emelés is a nemzeti költségvetésből valósult meg, ahogy most júliustól a plusz 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetése is azoknak, akik felzárkózó vagy kedvezményezett települések iskoláiban dolgoznak.
Véleménye szerint az, hogy a nagyobb arányú béremelés össze van kötve az uniós forrásokkal, pénzügyi stabilitási kérdés. Hozzátette, ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vita az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést. Úgy vélte, ha a kormány ezt felelőtlenül teszi, a tervezett uniós források pedig nem érkeznek meg, túlzott deficiteljárásba kerülhetünk, és akkor az lenne probléma.
A portál arra is kíváncsi volt, hogy a költségvetésben egyébként van-e fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb emelésre. Az államtitkár szerint van, szavai szerint a kormányzat évek óta egy kalapba teszi ennek fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz – tette hozzá.
(Népszava)
