A Qubit forrásai szerint a tervek szerint másfél hónap múlva, június 1-jén hatályba lépő, a tanárokat érintő státusztörvénnyel akkora baj van, hogy a portál brüsszeli forrásai szerint akár ahhoz vezethet, hogy a tanárbéremelés uniós részének folyósítása emiatt veszélybe kerül majd.
A cikk szerint ennek oka az, hogy az Európai Bizottság világosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mik a feltételei annak, hogy átutalják a pénzt a tanárok bérének emelésére, a magyar kormány státusztörvény-tervezete teljesen szembemegy ezekkel a feltételekkel.
A Qubit idézi az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomagban, amiben a 2021 és 27 közötti szociális felzárkózás támogatását célzó programok találhatók, eszerint:
a Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.
Kimaradt a jogszabályból
Az EFOP Plusz program célkitűzései szerint a tanárok átlagbére 2025. január 1-re elérné a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és ez legalább 2030. december 31-ig így is maradna. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok esetében az éves béremelés 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező mértékű lenne – írja a portál.
Hozzátéve, fontos fejlemény, hogy az emelést nem az ágazati pótlék növelésével, hanem az alapbérbe történő beépítéssel és a szakmai ágazati pótlék kivezetésével akarják elérni, és az EFOP Plusz lényegi eleme, hogy a tanárok fizetése úgy emelkedjen, hogy közben a terheik nem nőnek, a kritikusok szerint azonban a státusztörvény ennek nem tesz eleget.
A Qubitnek Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke úgy fogalmazott, hogy a költségvetési törvény módosításába nem került be a tanári bérekről szóló rész. A szakszervezet szerint
megint átverte a kormány az Európai Bizottságot, mert megígérte, hogy nem fog a tanárok státuszán hátrányosan változtatni. Tulajdonképpen úgy szeretne bért emelni, hogy közben sokkal rosszabb helyzetbe hozza őket.
A pedagógusbérek folyamatos növekedését garantáló jogszabályt a magyar kormánynak 2023. március 31-ig hatályba kellett volna léptetnie. A jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, az a Qubit cikke szerint a brüsszeli forrásokat is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek. (Qubit)
